Szerző: JÁSZBERÉNYI SÁNDOR
2019.11.19.
Túl sok a lélegző ezen a világon. Sokan vannak a szerencsétlenek és a nyomorultak, akiknek nincs jövőjük, csak jelenük. A nyugati világban előszeretettel beszélünk arról, hogy a globális klímakatasztrófa megállításának egyik módja az lenne, ha kevesebb szarvasmarhát tenyésztenének. Azért, mert a szarvasmarha rettenetesen sok szén-dioxidot bocsát ki élete során. Ha kevesebb a szarvasmarha, kevesebb a szén-dioxid. Ez ennek az elgondolásnak az alapja.
Ezeknek a dolgoknak a fejtegetése során persze bölcsen hallgatunk arról, hogy van még egy élőlény, amely élete során ugyanannyi vagy több szén-dioxidot termel, mint a szarvasmarhák. Ez az élőlény: az ember. Valószínűleg szó sem lenne katasztrófáról, ha nem lennénk hétmilliárdan a Földön. Valószínűleg nem lenne ilyen reménytelen a küzdelem, ha nem lenne egészen biztos, hogy tíz éven belül tízmilliárdan leszünk.
Tízmilliárd lélek, botladozva ezen a törékeny kis bolygón. Lélek, hiszen a nagy vallások tanítása, hogy egyedül az ember rendelkezik bármivel, ami túlmutat a húson. Tízmilliárd ember, aki ettől függetlenül mégiscsak enni, inni, élni akar.
Nem tudunk semmit sem tenni az ellen, hogy ennyien legyünk. Az egész emberiségben kódolva van a gondolat, hogy egy új ember születése ajándék, bármilyen módon akadályozni ezt pedig halálos bűn. „Ti azért szaporodjatok, sokasodjatok, népesítsétek be a földet, sokasodjatok rajta!” – mondá az Úr. Arról azonban nem beszélt, hogy mikor húzhatjuk le ezt a munkát a ránk rótt feladatok listájáról. Merthogy a világ közben megtelt, kisfiam.
Évszázadokon keresztül dolgoztunk azon, hogy kiiktassuk az egyébként minket is érintő természetes szelekciót. És tessék: a XXI. századra nincs olyan betegség, mely megtizedelné az emberiséget. A nagy pestis-, lepra-, és influenzajárványok már a tankönyvek lapjairól bámulnak vissza ránk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek új betegségek. A hatásuk azonban elenyésző az egész emberiségre nézve, amely évről évre szaporább. És senki sem tesz ellene semmit.
Ebből a szempontból nézve a Föld bolygó legnagyobb oltalmazója Dzsingisz Kán volt. Amikor 1206-ban a mongol hordák végigtarolták az ismert világot, mindenkit megöltek, embert és állatot. Most olvastam egy cikkben, hogy ennek az eredménye olyan globális lehűlés lett, mely évtizedeken keresztül tartott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.