Szerző: BIHARI TAMÁS
2019.11.26.
Vlagyimir Putyin belátható időn belül aligha fog felhagyni az évek óta követett elnyomó bel-, és konfrontatív külpolitikájával, annak ellenére sem, hogy az orosz társadalom egyre nagyobb része elégedetlen a kurzusával – nyilatkozta a Népszavának Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató, akivel új könyve („Putyin Oroszországa”, Noran Libro Kiadó) megjelenése kapcsán beszélgettünk.
- Lassan húsz éve, hogy Putyin elfoglalta az Oroszországi Föderáció elnöki posztját. Milyen volt a kezdet az új elnök számára?
- Putyin ügyvezető elnökként 1999 utolsó napján vette át a hatalmat Borisz Jelcintől. Nehéz örökség jutott neki. Gazdaságilag legyengült és politikailag már-már irányíthatatlan országot örökölt. Oroszország 1991-99 között elveszítette gazdasági erejének 40 százalékát. Az 1998-as augusztusi államcsőd nyomán az akkor 142 milliós országban a lakosság fele drámaian nehéz helyzetbe került: napi egy dollárnál kevesebb jövedelemből tengődött. A gazdasági gondokat csak tetézte, hogy az ország egyik legfontosabb exportcikkének ára 1986-tól meglehetősen alacsonyan alakult, a hordónként 20 dolláros sávban maradt. Putyin úgy vette át az ország irányítását, hogy az orosz jegybank arany- és valutatartaléka mindössze 7,5 milliárd dollár volt.
- Mégis sikerült neki az országot stabilizálni, gazdaságát pedig növekedési pályára állítani. Mi segítette ebben? Tehetsége vagy szerencséje?
- Nehéz szétszálazni, de az biztos, hogy a tehetsége mellett óriási szerencséje is volt. Az olaj ára már 1999-ben elkezdett lassan növekedni, 2003 végén hordónként 40 dollárt kértek érte, 2008 nyarán pedig 140 dollárra szökött fel az ár. Az orosz jegybank valutatartaléka Putyin első elnöki ciklusának végére 70 milliárd dollárra, 2008 nyarára 600 milliárdra nőtt. Az orosz GDP Putyin első két elnöki időszaka alatt 101 százalékkal lett nagyobb. Mindez a reáljövedelmek évi 10 százalék körüli növekedésével párosult, ami nyolc év alatt megfelezte a szegények számát. A tartós növekedés eredményeképpen elkezdett kialakulni egy modern – nyelveket beszélő, külföldre rendszeresen eljutó, jövedelmét és információit nem az államtól szerző, többségében fiatalokból álló – középosztály. A fellendülésnek a gazdasági világválság vetett véget...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.