Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.11.26.
Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy.
Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy,
se hideg, se meleg, kivetlek a számból. (Jel 3,15-16)
Csodálkozva figyelem a vihart, amit Németh Sándor gyülivezér szavai kavartak, vagyis hogy a jóga veszélyes, mert démonokat idéz meg, akik aztán a kárhozatba viszik az embert, és virgácsot tesznek a csizmácskájába. A döbbenet, a meglepetés mind arra utal, hogy a közvélemény fájdalmasan alulinformált vallási ügyekben.
Egészen az alapokig, úgyhogy onnan érdemes kezdeni. Németh Sándor egy pap. A protestánsoknál lelkésznek hívják elvileg, de ez most tökmindegy, már csak azért is bátran söpörhetjük össze a katolikus papsággal, mert mint látni fogjuk, ahhoz nem kell a Hit Gyülekezetéhez tartozni, hogy valaki efféléket gondoljon.
Szóval Németh úr egy pap, tehát az a foglalkozása, hogy
kitalált lényekről mond meséket.
Ez egy sokezer éves hivatás, egyike a legősibbeknek, így aztán a teremtmények palettája is igen színes, a télapószerű öreguraktól a különféle csodatevő hippiken át bizony a démonokig. A kereszténységen belül működő irányzatok különböznek abban, hogy hány és miféle természetfeletti tényezőt ismernek el, a leggazdagabb nyilván a katolikus bestiárium, ott fel kell kötnie a gatyáját a hívőnek, ha el akar igazodni a boldogok és szentek tisztikarában. A – Hit Gyülekezetéhez hasonló – protestáns és neoprotestáns felekezetek egyszerűsített szabályrendszer szerint játszanak, ott nincs ennyi komisszár, meg Mária se intézkedik senki kedvéért – sátán és démonok azonban vannak, mert azok nélkül ez a rezsim nem áll meg. Bele vannak írva a Bibliába, abból nem lehet őket kiradírozni.
Németh Sándor most sikeresen magára húzta a közröhejt, ám ez igazságtalan. Ferenc pápa igyekszik a világi nagyközönségnek játszani, a hazai brancs pedig már szinte tisztán kormánypárti békepapokból áll, akiket sokkal jobban érdekel egy szaftos stadionépítés, mint holmi kárhozat – de attól még tény, hogy körülbelül hasonló tanítások cirkulálnak katolikus körökben démonokról és velük kapcsolatban a jógáról is. Ezekről a megfelelő könyvesboltokban lehet tájékozódni, a jobbakban le van válogatva külön a démonológia témaköre; ha nincs, akkor az apológia/hitvédelem címszó alatt kereshetők ki a legviccesebb darabok.
Aztán amikor túljógázza magát valaki, akkor jöhet az ördögűzés – az sem épp hitgyülis találmány (noha a neoprotestánsok is szeretik az ilyesmit). De katolikus (bencés) kiadvány a kilencvenes évek egyik legmókásabb zsebkönyve, a halhatatlan Sátánizmus és rockzene, amelyben egyenként leplezi le a Vatikán legkiválóbb démonkutatója, milyen bestiákat energizál a Pink Floyd, a Rolling Stones és általában az elektromos gitár. Ezek mellett pedig egy ekkora világegyházban ott vannak a mérsékeltebb hangok, akik szerint talán maga az ördög nem bujkál minden matrac alatt, de azért jobb vigyázni a keleti varázslással.
Mindezt nem azért idéztem fel, hogy a katolikusokra toljam át a hülyeség terhét, hanem mert igazságtalan és téves az a reakció, amely szerint a gyülisek valami kivételes idióták lennének, amiért démonokat orrontanak a jógában...
Ez egy sokezer éves hivatás, egyike a legősibbeknek, így aztán a teremtmények palettája is igen színes, a télapószerű öreguraktól a különféle csodatevő hippiken át bizony a démonokig. A kereszténységen belül működő irányzatok különböznek abban, hogy hány és miféle természetfeletti tényezőt ismernek el, a leggazdagabb nyilván a katolikus bestiárium, ott fel kell kötnie a gatyáját a hívőnek, ha el akar igazodni a boldogok és szentek tisztikarában. A – Hit Gyülekezetéhez hasonló – protestáns és neoprotestáns felekezetek egyszerűsített szabályrendszer szerint játszanak, ott nincs ennyi komisszár, meg Mária se intézkedik senki kedvéért – sátán és démonok azonban vannak, mert azok nélkül ez a rezsim nem áll meg. Bele vannak írva a Bibliába, abból nem lehet őket kiradírozni.
Németh Sándor most sikeresen magára húzta a közröhejt, ám ez igazságtalan. Ferenc pápa igyekszik a világi nagyközönségnek játszani, a hazai brancs pedig már szinte tisztán kormánypárti békepapokból áll, akiket sokkal jobban érdekel egy szaftos stadionépítés, mint holmi kárhozat – de attól még tény, hogy körülbelül hasonló tanítások cirkulálnak katolikus körökben démonokról és velük kapcsolatban a jógáról is. Ezekről a megfelelő könyvesboltokban lehet tájékozódni, a jobbakban le van válogatva külön a démonológia témaköre; ha nincs, akkor az apológia/hitvédelem címszó alatt kereshetők ki a legviccesebb darabok.
Aztán amikor túljógázza magát valaki, akkor jöhet az ördögűzés – az sem épp hitgyülis találmány (noha a neoprotestánsok is szeretik az ilyesmit). De katolikus (bencés) kiadvány a kilencvenes évek egyik legmókásabb zsebkönyve, a halhatatlan Sátánizmus és rockzene, amelyben egyenként leplezi le a Vatikán legkiválóbb démonkutatója, milyen bestiákat energizál a Pink Floyd, a Rolling Stones és általában az elektromos gitár. Ezek mellett pedig egy ekkora világegyházban ott vannak a mérsékeltebb hangok, akik szerint talán maga az ördög nem bujkál minden matrac alatt, de azért jobb vigyázni a keleti varázslással.
Mindezt nem azért idéztem fel, hogy a katolikusokra toljam át a hülyeség terhét, hanem mert igazságtalan és téves az a reakció, amely szerint a gyülisek valami kivételes idióták lennének, amiért démonokat orrontanak a jógában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.