HALOTTAKAT HASZNÁLNAK SAJÁT CÉLJAIKRA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.11.30.

„Dühít a történelem átírása, kormányszintű meghamisítása. Ez volt férjem véleménye is, küzdött ellene az utolsó percig. Ha hagyatékról kérdezett az interjú elején, hát ez is az. Szembeszállni az új magyar autokrácia történelemhamisító propagandagépezetével” – így beszélt Rajk Judit, a nemrég elhunyt Rajk László özvegye a Hírklikknek adott interjúban. Azt is elmondta, az épp a napokban a Széchenyi Akadémia címzetes tagjává beválasztott művésznő, hogy a férjéről most megjelent könyv – A tér tágassága, Magvető – záró sorait már akkor írta Rajk László, amikor – tudta –már csak néhány napja volt hátra. Hogy átadhassa a stafétabotot, és a hazugságok elleni küzdelmet.

- Mi Rajk László hagyatéka? Természetesen nem a tárgyi hagyatékra gondolok, hanem a szellemi, erkölcsi, művészeti és nem utolsó sorban a politikai hagyatékra.

- Valaki feltette nekem azt a kérdést, hogy hány munkaóra volt a most megjelent könyvet összerakni, és erről az jutott eszembe, hogy ha ezt a személyes tragédiák ellenére is mindig szabad életet – mint hagyatékot – ki lehetne fejezni munkaórában, vagyis időmértékegységgel, akkor azt mondanám, hogy hetvenegy év. Merthogy Laci mindig és egyfolytában dolgozott. Talán ebből is következik, hogy ez a páratlanul gazdag hagyaték, ez a majd hetvenegy év rendkívül sokszínű, ugyanakkor a sokszínűsége mellett nagyon is koherens. Tehát, ha értékelem őt a hetvenes-nyolcvanas évek demokratikus ellenzéke tagjaként, később SZDSZ-es politikusként – noha a nekrológokban ez a szerep háttérbe szorult –, vagy megnézem őt alkotóművészként, vagy a társadalomra érzékeny emberként, és persze a számomra legfontosabbként, szerető és támogató társként is, akkor mindegyikben megtalálom személyisége legfontosabbját, a végtelen szabadságvágyat és a hazugság teljes elutasítását. Visszatérve kérdésére, ez a moralitás a legfontosabb hagyatéka...

ITT OLVASHATÓ