Szerző: PCBLOG
2019.11.22.
A kormány a Blikknek szivárogtatta ki, hogy gondolkoznak a választási rendszer újabb átalakításán. Ami az országgyűlési választást illeti, a „győzteskompenzáció” néven elhíresült hungarikum eltörlése és a választási regisztráció bevezetése merült fel. Az ellenzék erősödő együttműködési potenciáljától való félelem állhat a háttérben.
Először is, egyáltalán nem érdemes készpénznek venni, hogy épp ezeken a pontokon fognak változtatni a választási jogszabályokon, vélhetően inkább csak tesztelik a közvéleményt. Az pedig a hír nélkül is világos volt, hogy ha a Fidesz kicsit is szükségét érzi, hozzá fog nyúlni a választási rendszerhez, még ebben a ciklusban. (Ehhez kiváló hivatkozási alapot szolgáltat a tény, hogy legkésőbb jövőre ki kell igazítani Pest megye választókerületi térképét, mert néhány ottani egyéni választókerület lélekszáma már több mint 20 százalékkal meghaladja az országos átlagot.)
A Fidesz 2011-2013 során alkotta meg a hatályos választási rendszert (ebbe a választójogi törvénytől a választási eljárási törvényen át a kampányfinanszírozásiig mind beleértendő), utána még jó párszor finomhangolta, utoljára tavaly nyáron. A múltbéli módosítások és a mostani lebegtetés is igazolja azt a két tételt, amit ennek kapcsán nem lehet elégszer elmondani:
1. A választási rendszerhez elsősorban mindig politikai érdekektől vezérelve nyúlnak hozzá.
2. A választási rendszer sosem életbiztosítás, tehát rengeteg olyan eleme van, ami a megalkotásakor egyértelműen az egyik politikai erőnek kedvez, de később ez akár vissza is üthet.
Erre példa a győzteskompenzáció néven elhíresült nyelvi oximoron, nevezzük inkább a győztes jelölt felülpremizálásának. Ez az a győztes pártot indokolatlanul nagy mértékben jutalmazó intézmény, amelynek 2018-ban pontosan 5, 2014-ben pontosan 6 mandátumot köszönhetett a Fidesz. (Erről például itt írtunk részletesebben.)
Mindeddig tehát ez egyértelműen a Fidesznek kedvezett, az önkormányzati választás tapasztalata alapján viszont vélhetően beindultak házon belül a modellszámítások: a kérdés az, hogy ha 2022-ben képes az ellenzék mind a 106 egyéni kerületben egyetlen jelöltet állítani, és ennek eredményeképp lényegesen több egyéni győzelmet aratni, mint 2014-ben vagy 2018-ban, akkor az ő várható győzelmeik lesznek-e nagyobb arányúak, vagy a Fidesz-győzelmek? Ha a Fidesz matekosai arra jutnak, hogy az ellenzéki győzelmek lehetnek magabiztosabbak, meg fogják szüntetni a győztest túlerősítő hatást. Ha nem, nem...
Erre példa a győzteskompenzáció néven elhíresült nyelvi oximoron, nevezzük inkább a győztes jelölt felülpremizálásának. Ez az a győztes pártot indokolatlanul nagy mértékben jutalmazó intézmény, amelynek 2018-ban pontosan 5, 2014-ben pontosan 6 mandátumot köszönhetett a Fidesz. (Erről például itt írtunk részletesebben.)
Mindeddig tehát ez egyértelműen a Fidesznek kedvezett, az önkormányzati választás tapasztalata alapján viszont vélhetően beindultak házon belül a modellszámítások: a kérdés az, hogy ha 2022-ben képes az ellenzék mind a 106 egyéni kerületben egyetlen jelöltet állítani, és ennek eredményeképp lényegesen több egyéni győzelmet aratni, mint 2014-ben vagy 2018-ban, akkor az ő várható győzelmeik lesznek-e nagyobb arányúak, vagy a Fidesz-győzelmek? Ha a Fidesz matekosai arra jutnak, hogy az ellenzéki győzelmek lehetnek magabiztosabbak, meg fogják szüntetni a győztest túlerősítő hatást. Ha nem, nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.