Szerző: Határátkelő
2019.11.02.
Van az úgy, hogy az ember egyszerűen szerelmes egy országba, sokat jár oda, aztán eljátszik a gondolattal, milyen lenne hosszabb időt ott élni. Az már ritkább, hogy sikerül a tervet megvalósítani. Irénnek és Gábornak sikerült, így aztán nemrég érkeztek csak haza egy fél év után Krétáról, de a visszatérés csak idő kérdése.
Irén azt mondta, több dologtól is tartott indulás előtt, ám végül a vártnál könnyebben ment a beilleszkedés („kis méregetés azért volt, de aztán mindenki nagyon barátságosan és kedvesen állt hozzánk”), ráadásul sikerült a szinte lehetetlen is: ingatlant bérelni (ráadásul elviselhető áron) a városban – ezt is egy motoros ismerősnek köszönhetően.
„Nagyon kedvesek voltak a helyiek és nagyon jól éreztük magunkat addig is, de igazán egy fél év után kezdtük érezni azt, hogy na, most már befogadtak” – tette hozzá Irén.
A befogadás olyan dolgokban nyilvánult meg, hogy ha problémájuk volt, akkor kölcsönösen segítséget kértek egymástól.
„Sokszor előfordult azt is, hogy reggel kimentem a teraszra és ott volt egy függöny. Másnap egy zacskó citrom. Mindig hoztak valamit” – mesélte Irén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.