Szerző: Határátkelő
2019.11.20.
Az első hetek és hónapok (néha kissé ijesztő) izgalma után lassan külföldön is beindul a mókuskerék. Így történt ez Viktorék esetében is (története első és második részét itt pótolhatja az, aki elmulasztotta), hogy aztán egyszer csak beüssön egy váratlanul (és nem túl kellemesen) izgalmas helyzet.
„Végre eljött a nap, amikor a család újra együtt lehetett. Ekkorra nekem már megvolt a mindennapi rutinom, ami elég volt egy egyszerű életvitelhez. Ehhez természetesen még rengeteget kellett az évek alatt hozzátenni, hogy nagyjából teljes életet tudjunk élni. Igen, évek kellettek, és még most, több mint 5 év múlva sem mondanám, hogy „készen vagyunk”. De kezdjük az elején...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.