Szerző: CSENGEL KARINA
2019.11.03.
November 15-én kezdődik a kilakoltatási moratórium, melynek célja, hogy a leghidegebb hónapokban ne kerülhessen senki sem utcára. A moratórium végével, májusban azonban újra teljes fordulatszámra kapcsolnak a végrehajtó cégek: az elmúlt három évben körülbelül tízezer család kényszerült otthona elhagyására végrehajtási eljárás keretei között.
Ez átlagosan évi több mint háromezer kilakoltatás eredménye – melyeknek a fele(!) Budapesten történik. Önkormányzati, illetve állami segítség híján a moratórium legfeljebb eltolja pár hónappal a menthetetlenül eladósodottak lakásvesztését, akik ez idő alatt nem képesek önerőből adósságaikat rendezni. A helyzetük így jó eséllyel tovább romlik, a következő telet pedig lehet, hogy már az utcán töltik.
Az önkormányzati választásokat követően Karácsony Gergely bejelentette: felfüggesztik a fővárosi tulajdonban álló bérlakásokból való kilakoltatásokat, a kezdeményezés pedig úgy tűnik, egyelőre csak Budapesten, kerületi szinten folytatódik. Az utóbbi hetekben Józsefvárosban, Újbudán, Pesterzsébeten és Budafokon is bejelentette az új városvezetés az önkormányzati bérlakásokból való kilakoltatások leállítását.
A fogadtatás vegyes volt: van, aki szerint a kilakoltatások leállítása minden önkormányzat részéről a minimum kell, hogy legyen, és van, aki szerint a bérlők vissza fognak élni a helyzetükkel, és innentől még több tartozást fognak felhalmozni annak tudatában, hogy úgysem lakoltathatják ki őket.
A lehetséges további lépésekről és a kilakoltatások elleni harc legnagyobb kihívásairól beszélgetett csütörtök este az Aurórában a Mérce szerkesztője, Pap Szilárd István moderálásával Bognár Eszter, az Utcajogász tagja, Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ munkatársa, Csepregi Dorka, A Város Mindenkié tagja és Pikó András, Józsefváros polgármestere...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.