Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.11.18.
A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola, köszöni szépen, nem kér belőlük – mondja Orsós János, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Idetartozunk! Egyesület, amely aláírásokat gyűjt a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra emeléséért. Az egyesület vezetője, Setét Jenő úgy véli: ebben az ügyben társadalmi konszenzust tudnak kialakítani.
– Az Idetartozunk! Egyesület, valamint a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége aláírásgyűjtést indított azért, hogy a 2012 szeptemberében 16 évre leszállított tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18-ra. Miért csak most indítottak aláírásgyűjtést?
– Setét Jenő: Folyamatosan kaptam az információkat arról, hogy mekkora károkat okoz a korhatár leszállítása. Olvastam azt is, hogy a korábbi oktatási miniszter, Pokorni Zoltán is azt mondta, a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt évente tízezer gyerek megy a lecsóba. Derdák Tibortól, a borsodi Dr. Ámbédkar Iskola igazgatójától tudom, hogy a 17 éves korosztály húsz százaléka végzettség nélkül sodródik ki a közoktatásból. Végiggondoltam, hogy az elmúlt hét évben, ha Pokorni Zoltán számaiból indulunk ki, hetvenezer gyereket veszítettünk el. Azt látom, hogy ez fekete lyuk, amelyben nemzedékek tűnnek el. Arra fordítunk a közoktatás rendszerében súlyos milliárdokat, hogy az tömegesen engedjen ki mindenféle értékelhető tudás nélkül több tízezer gyereket, akikről nem tudjuk, milyen származásúak. Csak azt tudjuk, hogy iskolában volna a helyük, és az lenne a minimum, hogy valamilyen értékelhető tudást kapjanak. Akár egy jó szakmát, akár érettségit. Szintén Derdák Tibortól és igazgatótársától, Orsós Jánostól tudom, hogy azok a szegény helyzetű gyerekek, akik érettségizni szeretnének, nem kapnak ugyanolyan mértékű támogatást, mint azok, akik nem tűznek ki ilyen célt. A Tanulni akarunk! című kampányunknak ezért csak az egyik eleme a tankötelezettség 18 éves korra való visszaállítása, a másik az, hogy a Szabóky Adolf ösztöndíjat nyissák meg azon szegény sorsú, hátrányos helyzetű tanulók előtt, akik érettségizni szeretnének, majd tovább tanulni. Ez nemes, a társadalom egészének érdekeit szolgáló cél.
– Az aláírásgyűjtést az Idetartozunk! hálózatán indították el?
– S. J.: Nem a hálózatunkat, hanem a renoménkat használjuk. Bejelentkezett 115 település, helyi közösség, aktivista, romák és nem romák egyaránt, hogy szívesen gyűjtenék az aláírásokat. Ez a 115 aktivista nem volt korábban az egyesületünk tagja, de egyetértenek a céllal.
– Orsós János: Évek óta hajtogatom, hogy az egész rendszer úgy van előállítva, hogy a legszegényebb gyerekek ne kerüljenek be a közoktatás azon formáiba, amelyekben a középosztálybeli gyerekek részt vesznek. A nem szegény és a szegény sorsú gyerekek oktatását teljesen elválasztották egymásról. Ma a szabad iskolaválasztás kizárólag a fehér ember privilégiuma. Az iskola maga is szelektál. A tankötelezettség korhatárának leszállításakor olyan érvek hangzanak el, hogy „tankötelezettség ide vagy oda, ha valaki tanulni akar, akkor is tanul, ha 16 év a korhatár”. De nem erről van szó! 16 éves kor után ugyanis nem kötelező az iskolában tartani ezeket a gyerekeket. A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola nem kér belőlük. Ha egy gyerek 16 évesen enged a csábításnak, és él a közmunkarendszer kínálta lehetőséggel, de egy idő múlva mégis szeretne visszamenni tanulni – na ilyenkor élnek az iskolák a törvény adta lehetőséggel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.