A KRIMINALIZÁCIÓ ÉVE

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS VERA
2019.11.28.

A hajléktalanság büntetése és kriminalizálása nem új dolog Európában. A hetedik, 2018-as magyar Alaptörvény-módosítás mégis nagy visszhangot váltott ki itthon és külföldön is: a nemzetközi sajtó ritkán számol be ilyen kimerítően magyarországi ügyekről. Az újságírók szerint jogsértő magatartás, ha egy EU-tag ország a hajléktalanságot társadalmi probléma helyett bűncselekményként kezeli. Ezzel hazánk a nemzetközi közvélemény szerint nemcsak az európai ajánlásokat veszi semmibe, hanem az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát is.

Szociális szakember vagyok, és azt várom, hogy a kriminalizáció véget érjen. Az Utcáról Lakásba Egyesület egyik alapítójaként és vezetőjeként több, mint egy évtizede lakhatási jogokért küzdő aktivista vagyok, jelen összefoglalóban a szubjektív véleményem, és a saját tapasztalataim is helyet kapnak.

Az önkormányzati választások ellenzéki győzelmet hozó eredménye óta sokan azt várják az újonnan megválasztott települési és fővárosi kerületi polgármesterektől, hogy cselekedjenek, és vegyék fel a kesztyűt a fokozódó lakhatási krízis elleni küzdelemben.

Arról azonban már különböző véleményeket hallani, hogy ehhez vajon szükséges-e a hajléktalanság kriminalizációja ellen is lépéseket tenni, de ez az eredmény szempontjából szinte mindegy:

a kriminalizáció országos, sőt, alkotmányos szinten szabályozott, így a helyi választási eredmények ugyan természetesen a jogszabályok végrehajtásának szintjén számítanak, azonban magukat az alkotmányos szinten is szabályozott rendelkezéseket helyi szinten senki sem tudja eltörölni.

Mivel október közepe nem csupán a helyhatósági választások ideje volt, de a sokat vitatott jogszabály-változások első évfordulója is, így továbbra is fontosnak tartom, hogy áttekintsem, mit jelent a kriminalizáció Magyarországon és nemzetközileg is...

ITT OLVASHATÓ