Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.09.30.
Ha a miniszterelnök által bejelentett öt ígéret megvalósulna, az sem jelentené automatikusan a szegénység felszámolását. Hiába kap például már majdnem minden gyerek ételt az óvodában vagy iskolában, attól még sokan éhen maradhatnak hétvégén vagy a nyári szünetben. De más hátulütői is lehetnek a terveknek – az ingyenes tankönyvek bevezetése például sok szegénynek segített, a középosztálybeliek viszont gyakrabban panaszkodnak arra, hogy gyengék az ingyenkönyvek. A munkanélküliség csökkenésével pedig megjelent a munkaerőhiány, annak minden kárával együtt.
Az sem véletlen, hogy Orbán nem ejtett szót a lakhatási szegénységről. A Habitat for Humanity 2018-as jelentése szerint például másfél millió ember élt olyan lakásban, amellyel súlyok problémák vannak, például beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC vagy nincs elég természetes fény. Sőt, minden harmadik háztartás lakói számára havi szinten okoz kihívást, hogy fizessék a rezsit vagy a lakáshitelt. Ez nem jelenik meg azokban a szegénységi mutatókban, amelyekről a miniszterelnök beszélt, de attól még létező probléma. Azt pedig már a szervezet idei jelentése állapította meg: a lakáshoz jutás kormányzati támogatása egyre inkább csak az elit és a felső középosztály számára elérhető.
Az Orbán-kormányok adópolitikájának pedig épp a szegények a legnagyobb vesztesei: egy egykulcsos szja bevezetésével, a szuperbruttósítás és az adójóváírás eltörlésével az ő adóterheik nőttek a legjobban. A családtámogatás rendszere pedig arról szól, hogy minél nagyobb valakinek a fizetése, annál több adókedvezményt vehet igénybe.
A szegénység csökken, az egyenlőtlenség nem
Tavaly ősszel, amikor kijöttek az Eurostat szegénységi mutatói, egészen megdöbbentő adatot kaptunk: ez alapján egy év alatt kijött kétmillió magyar a szegénységből. Ezt azért még a legvadabb kormánypropagandisták sem mernék elhinni – de megkérdeztük a KSH-t, és ők elmagyarázták, mi történt. Korábban a statisztikusok azt a kérdést tették fel a családoknak, hogy képes volna-e a háztartás egy nagyobb összegű váratlan kiadást kifizetni. Most viszont az Eurostat azt kérte, hogy minden ország statisztikusai egy konkrét számot, az adott állam szegénységi küszöbét (ez nálunk 74 ezer forint) írják be a kérdésbe. Így aztán 50,8-ról 31,5 százalékra esett az arány – ami még mindig azt jelenti, hogy hárommillió magyar nem tudna mit kezdeni egy váratlan nagy kiadással.
A KSH évről évre közzéteszi a háztartások életszínvonalának elemzését. A legfrissebből az derül ki, hogy
- míg 2012-ben a társadalom 34,8 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, 2017-re ez az arány 19,6 százalékra esett,
- de vannak csoportok, akiknek a helyzete még mindig rémes: a munkanélküliek 70 százalékát fenyegeti a szegénység, a romáknál 68 százalék ez a mutató, az egyedülálló szülőknél és gyerekeiknél pedig 40 százalék. Sőt, hiába hirdeti a kormány a családok támogatását, a nagycsaládosok 25 százaléka tartozik a fenyegetett körbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.