Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.10.02.
A brüsszeli helyzetjelentés bukott csákóknak nevezi Trócsányi Lászlót és a román ex-biztosjelöltet, kiemelve, hogy von der Leyen elnöksége nem is indulhatott volna rosszabbul. Hiszen a leendő csapat két tagját is kiszelektálták, amire idáig nem volt példa, ideértve, hogy ők ketten érdekütközés miatt el sem jutottak a meghallgatásig. Az EP-képviselők megmutatták, hogy a kutya nem csupán ugat, de harap is. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a fejlemény annyira kedvezőtlen a következő bizottsági elnök számára. Brüsszeli illetékesek bizalmas beszélgetéseken egyáltalán nem csinálnak titkot belőle, hogy a német politikus cseppet sem volt megelégedve Budapest és Bukarest választottjaival. Hiszen Magyarországon igazságügyi miniszterként Trócsányi vezette be azokat a törvényeket és reformokat, amelyek miatt Orbán szörnyeteg lett az EU haladó erőinek szemében. A von der Leyen-féle stratégia machiavillista olvasata az, hogy a magyar jelölt szándékosan kapta meg a fontos bővítési tárcát, mert ily módon biztosra lehetett venni, hogy elbukik a meghallgatásokon. Úgyhogy kudarcukat az elnök asszony eleve bekalkulálta. És alighanem bízik abban, hogy Strasbourg már nem akar több skalpot. Csakhogy uniós források úgy gondolják, korai még tűzszünetről beszélni, mert itt egy konzervatív, illetve szociáldemokrata jelölt hullott ki a rostán, tehát most nagy kérdés, mi lesz azokkal, akiket a liberálisok támogatnak.
Az újság kisebbfajta öldöklésnek minősíti azt, ami a magyar és a román biztosjelölttel történt az Európai Parlamentben, ezért szintén arra számít, hogy kiéleződik a feszültség a nagy pártcsaládok között. Trócsányi ugyan azzal fenyegetőzött, hogy bírósághoz fordul az elutasítás miatt, ám Orbán bizonyos brüsszeli várakozásokkal ellentétben nem emelte a tétet. Nem csak, hogy nem késlekedett az új javaslattal, hanem Várhelyi Olivér nevét dobta be, aki nem számít eleve vitatottnak. Mi több, a Bizottság elnökének szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a magyar uniós képviselet vezetőjének életútja jó benyomást kelt. Ám a két ügy semmiképpen sem marad következmények nélkül, és ennek von der Leyen fizetheti meg az árát. Egy konzervatív forrás kifejtette, hogy a Jogi Bizottság minden bizonyíték nélkül, kizárólag politikai okokból hiúsította meg Trócsányi jóváhagyását. Vagyis a testület nem egyenlő mércével mért. Mert azt még egy másik képviselő is elismerte, hogy a román jelölt ügyében sokkal inkább megalapozott volt az összeférhetetlenség vádja, egyébiránt a nyilatkozó nem gyanúsítható túlzott rokonszenvvel sem az EPP, sem Magyarország iránt. A kereszténydemokraták máris jelezték, hogy ha harc, hát, akkor legyen harc. Vagyis bizonyosan lesznek még más áldozatok is. Leginkább a francia liberális Goulard-ra leselkedik ez a veszély. Úgy tudni, Weber még most igen keserű amiatt, hogy Macron fellépése folytán nem léphetett Juncker helyébe.
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság alapjai rendben vannak, a forint azért gyengült az utóbbi időben, mert sok tőke távozott a feljövőben lévő piacokról. A hírügynökségnek nyilatkozva a pénzügyminiszter kifejtette, hogy jövőre várhatóan a befektetések magas szintje és az erős hazai fogyasztás szabja meg a növekedést. Külföldi cégek több, mint 100 beruházást készítenek elő. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 1 %-át, mert lassulás fenyeget a világgazdaságban. Amúgy idehaza 4 %-os ütemmel számol a hatalom, bár az MNB legutóbbi előrejelzése csupán 3,3 %-ig jutott. Arról ugyanakkor még nincs döntés, miként használják fel a bruttó nemzeti termék 1 %-át kitevő pénzügyi tartalékokat, amelyet a 2020-as büdzsében tette félre. Ehhez előbb látni kell az idei adatokat. Varga azonban maximális óvatosságot tart tanácsosnak. További ösztönzésre nem lát lehetőséget, mi több, egy-két ágazatban már a túlfűtöttség jelei mutatkoznak.
A lap arra figyelmeztet, hogy nem szabad behódolni a populizmusnak. Amerikában, Angliában és Izraelben az intézmények visszautasítják a demagógokat, az osztrák nép pedig választáson nyilvánította ki véleményét. Trump, Johnson és Netanjahu demokratikus úton került hatalomra, de azóta ördögnek és a nép ellenségének tekinti a parlamentet, az igazságszolgáltatást, illetve a sajtót. Most azonban mind a hárman a túlélésért harcolnak. A másik jó hír, hogy Ausztriában toronymagasan vesztettek Kurz-cal szemben a magukat fura mód szabadságpártiaknak nevező szélsőséges erők. Az USA-ban működik a hatalmi ágak megosztása, a populizmus beleütközik a saját korlátaiba. Johnson a brit Trump, csak etoni és oxfordi diplomával. Ő is meg akarta kerülni a törvényhozást, de a Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy a kormányfő sem áll a jogon felül. Izraeli kollégája szintén azt szerette volna, hogy a szabályok ne kössék meg a kezét, összekeverte saját magát az állammal. Hogy elkerülje a felelősségre vonás három korrupciós ügyben is, háborúra készült Gázában, de a hadsereg – ellensúlyként – jelezte, hogy erről szó sem lehet. Így a politikus szavahihetősége most romokban van. A tekintélyelvűség ugyan menetel az oroszoknál, kínaiaknál és a törököknél, de hogy ez természetes volna az USA-ban, Nagy-Britanniában, Brazíliában, Indiában, Magyarországon és Lengyelországban is? Egyelőre úgy áll, hogy nem annyira rossz a liberális demokráciák helyzete. Bátorító az Osztrák Néppárt győzelme, valamint Salvini bukása is. De a harc még nem dőlt el. Még az is lehet, hogy hivatalában marad Trump, Johnson és Netanjahu. A parlamentek kudarcot vallhatnak, de a jogállami intézmények állják a rohamokat. Azon kívül a nép érzi, hogy valami nincs rendben ott, ahol az állam szolgái saját hatalmi vágyaik kielégítésére feláldozzák a tisztességet és az erkölcsöt. Az nem része a demokratikus programnak, hogy az alkalmazottak személyes zsákmányuknak nézzék az államot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.