Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.10.06.
The Times
A magyar Külügyminisztérium közlésével ellentétben Nagy-Britannia igenis közbenjárt, hogy az Orbán-kormány akadályozza meg a brit kilépés elhalasztását, azaz éljen vétójogával, ha Boris Johnson az Alsóház döntése folytán rákényszerül, hogy haladékot kérjen Brüsszeltől. A szigetországból egyszerre három miniszter is igyekezett megkörnyékezni a magyar vezetést, köztük Michael Gove, aki a rendezetlen kiválás felelőse. Valamennyien személyesen lobbiztak Szijjártó Péternél, hogy vegye rá Orbán Viktort a lépésre. Ám brüsszeli források szerint hiú remény ilyesmiben bízni, mert a magyar kormányfő már így is több fronton harcol az EU-val és most nem kezd bele egy új csatába. Minden jelzés ezt támasztja alá. Charles Grant, az Európai Reformközpont nevű elemző intézet vezetője azt gondolja, hogy a britek hiába beszélnek. Ha maradnak, akkor is csak várhatóan júniusban tudnak nagyobb nehézséget okozni, mert akkor kell szavazni a 2026-ig érvényes költségvetésről.
Az újság szerint Boris Johnson azzal akarja zsarolni az EU-t, hogy megvétózza a következő 7 évre szóló költségvetést és megbénítja a szervezet munkáját a brit biztos szakterületén, ha Brüsszel belemegy a hosszabbításba és nem engedi a szigetországot távozni a hónap végén. Két miniszter is úgy nyilatkozott, hogy agresszívabb fellépéssel kell rákényszeríteni az uniót: ne adjon újabb határidőt a kilépésre, hanem nyugodjon bele, hogy a szigetország pár héten belül veszi a kalapját, akár van megállapodás, akár nincs. Még az is szóba került, hogy az élesen Európa-ellenes populista Nigel Farage képviselje a szervezetben a brit kormányt. London ugyanis idáig a Brexitre hivatkozva nem nevezett senkit sem von der Leyen csapatába. Mindenesetre most a kabinet megbízottja körbe akar járni egy sor fővárost, hogy tárgyaljon az érintett tagállamokkal. De London már azzal is fenyegetőzik, hogy szabotálja a nem egészen két hét múlva esedékes csúcsértekezletet, ha addig a közösség addig nem fogadja el az ajánlatát. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport kutató intézet igazgatója azonban arra figyelmeztet, hogy a brit kilépés után konstruktív együttműködés szükséges az Egyesült Királyság és az EU között, ám a mostani brit lépések éppen nem abba az irányba mutatnak. Mindenesetre úgy tudni: a Johnson-kabinet már azt is megvitatta: miként tudja megtorpedózni a következő, hétéves büdzsét, ha Nagy-Britannia továbbra is kénytelen lesz bent maradni. Az elképzelés az, hogy az aláírás várhatóan márciusban esedékes, akkor lehet majd cselekedni.
A lap úgy értesült: nem valószínű, hogy a brit kormányfő Orbán Viktor közreműködésével tudná négyszögesíteni a kört, azaz rá tudná venni a magyar vezetőt, hogy az mondjon nemet, ha legkésőbb a következő csúcstalálkozóig nem sikerül egyezségre jutni az EU-val, és így Johnson a parlament döntése nyomán kénytelen lesz újabb haladékért folyamodni Brüsszelnél. Ám az EU-ban kevesen gondolják, hogy a jobboldali, euroszkeptikus magyar vezető égne a vágytól, hogy segíthessen. Ezt magas rangú tory vezetők azzal magyarázzák, hogy következnek a költségvetési tárgyalások és Magyarországnak kell pénz, tehát nem kockáztat London kedvéért. Mindenesetre e pillanatban úgy tűnik, Johnson valóban el van szánva, hogy ha törik, ha szakad, keresztülviszi a rendezetlen kilépést. Ám holnapra várható az a bírósági ítélet Edingburgh-ban, amely feltehetőleg kötelezi, hogy kezdeményezze a Parlament által előírt hosszabbítást, amely azután január végéig szólna. A két nagy párt törvényhozási vezetőinek körében általános a nézet, hogy minden mostani handabandázástól függetlenül pontosan ez lesz a dolog vége. A konzervatívok azonban abban bíznak, hogy a rövid távú vereség megtérül majd az utána következő választáson. Az EU főtárgyalója, a francia Barnier ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a múlt novemberben Theresa May-jel minden kérdésben megállapodtak, ám most Johnson felrúgja az egész egyezséget. Pedig tudomásul kellene vennie, hogy a szerződéshez két fél kell. És a britek nem követelhetnek olyan engedményeket, amelyeket az unió nem adhat meg, mert nincs rá alap, hiába rágják a gittet.
A lap vezércikke természetesnek tartja, hogy mindenki berzenkedik a Brexit-megállapodás újranyitása ellen, mert az engedményt jelentene Johnsonnak, aki válságba taszította a saját országát, megszegte a törvényt, megtévesztette a királynőt és gúnyt űzött a parlamentből. Ám a jelenlegi helyzetben mégis tanácsos volna újra fontolóra venni a dolgokat, mert az EU-nak nem szabad hagynia, hogy tovább folytatódjon ez az egész Brexit-őrület. Ily módon bármilyen nehéz is kompromisszumot elérni, az még mindig jobb, mint a megállapodás nélküli kilépés. Amit legutóbb a britek a kulcskérdés, az ír-észak-ír határ kapcsán letettek az asztalra, az nehezen elfogadható az unió, még kevésbé Dublin részéről. Mégis bele kell menni - kiinduló pontként a további, érdemi tárgyalásokhoz. Az indítvány nem a legjobb, de ha nem megy át, akkor jön a hosszabbítás, de az sem oldja meg a határkérdést. Mellesleg ez nem is az időn múlik. Az pedig csupán illúzió, hogy a következő három hónapban népszavazást tarthatnak brit földön és akkor megint minden jóra fordul. Még ha győznek is a bennmaradás-pártiak, az ország attól még teljesen megosztott marad, és e válság következményeit folyamatosan érezné az unió. Így azután maga is megbénulna. A másik lehetséges forgatókönyv, hogy Johnson választást nyer, de akkor következik a rendezetlen Brexit, tartós károkat okozva az EU és a szigetország viszonyában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.