Szerző: Határátkelő
2019.10.09.
Valami azt súgja, hogy Világpolgár írása megosztja majd a véleményeket. Tíz év Anglia után írta meg (meglehetősen sarkos) tapasztalatait a britekről, arról, hogy milyennek látja ő őket.
„Azt kérdeztétek, mit jelent a magyarság, hogyan viszonyulunk Magyarországhoz, illetve mik a tapasztalatok. Gondoltam, írok pár dolgot.
Rólam annyit, hogy lassan 15 éve élek külföldön és több helyen megfordultam. Szerintem ha elkezdenék mesélni, akkor egy egész cikksorozat jöhet össze.
Úgy gondoltam, hogy kezdjük a történetet a Brexittel, mivel ez most politikailag aktuális és érdekes lehet megérteni, amennyire emberileg meg lehet persze, a Brexit mögötti gondolkodást.
Ehhez ott kell élni. Én 10 évet éltem Angliában. Ez alatt a 10 év alatt sikerült megismernem az angolokat, ér rájöttem, hogy egy bunkó, idegengyűlölő népség. Már elnézést a jelzőkért.
Azt tudni kell, hogy én úgy jöttem el Magyarországról, hogy nagyon elegem volt az emberekből és az országból. Ez ezért lassan átértékelődött külföldi tapasztalataim során. De ehhez más oldalról is meg kellett tapasztalnom a dolgokat és az életet.
Erőltetett álkedvesség vagy kimutatott ellenszenv
Például azt mondják, hogy a magyar nagyon irigy a szomszédjára és egyebek. Ez lehet jogos valamilyen szinten, de az angolok ennél sokkal rosszabbak. Az a tipikus mindenbe magát beleártó, irigykedő, feljelentgető mentalitás, amit az ember nem is gondolna.
Azt hiszik, hogy megőrültem. :) De nem. A magyar sokkal egyenesebb. Lehet, hogy ez a másik véglet, de ha egy magyarnak nem tetszik az ember pofája, akkor elküldi a fenébe.
Az angol ezzel ellentétben nem meri nyíltan kimutatni az undorát, vagy nem is tudom. Például, hogy takarodjunk az országból. Erőltetett álkedvesség, közben meg hátba szúr.
Az angolokra nagyon jellemző, hogy van nekik egy ilyen gyarmatosításból visszamaradt felsőbbrendűségi érzésük. Alapból mindenki hülye, de ők az angolok a sztárok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.