Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.10.24.
Egy átlagos halandó számára elég nehezen átlátható piacra lépett be Mészáros Lőrinc tőzsdei cége azzal, hogy megvásárolta a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t az E.On-tól. A felvásárlást követően az Opus 400 településen 760 ezer háztartás és céges fogyasztó áramellátást biztosíthatja az általa megszerzett 25 ezer kilométernyi villanyvezetékkel. Magát a villamosenergiát nem Mészáros Lőrinc vállalata adja majd el az embereknek, de az Opus juttatja azt el a háztartásokba és munkahelyekre. Azt pedig, hogy mindezért mennyi pénzt kap majd, egy állami hatóság dönti el.
A gáz magyar lett, az áram nem
A kormánynak elég régóta deklarált célja, hogy a stratégiai üzletágakban a magyar tulajdonosok kerüljenek többségbe, és ennek a folyamatnak a megvalósítását legjobban talán épp az energiaszektorban lehet nyomon követni. A rezsicsökkentés amellett, hogy politikai termékként komoly lökést adott a Fidesznek a 2014-es választások előtt, nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a magyar piac elvesztette vonzerejét a külföldi energetikai multik számára. Az elég kockázatos, és a rezsicsökkentéssel erősen veszteségessé váló (lakossági) gázpiacot szinte egy pillanat alatt bekebelezte az állami közműholding, az akkor még más néven futó NKM Nemzeti Közművek Zrt.
A folyamatnak azonban ez volt a legkönnyebb és főleg a legolcsóbb része. Ebben a szektorban ugyanis az igazi értéket nem a lakossági fogyasztók jelentik, hanem a hálózat: a több tízezer kilométernyi villamosenergia- és gázvezeték. Erről pedig a kezdetektől tudni lehetett: az államnak nem lesz több százmilliárd forintja, hogy teljes egészében megszerezze...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.