Szerző: PAPP ZSOLT
2019.10.04.
Túl nyugodt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációs várakozásokat tekintve, mi ugyanis nem látjuk azokat a csökkenés irányában mutató kockázatokat, amiről a jegybank szakértői beszélnek – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. A konjunktúrakutató friss jelentésben mind az idei, mind a jövő évi várható infláció mértékét 3,5 százalékban adta meg. A kormány legfrissebb előrejelzése szerint idén 3,4 százalék lesz az árak emelkedése – ezt közölték a kiegészítő nyugdíjemelés kapcsán. Ugyanakkor a jövő évi inflációs prognózisukhoz nem nyúltak, szerintük mindössze 2,8 százalék lesz az átlagos áremelkedés, ami nyilvánvalóan elavult előrejelzés.
A pénzromlás üteme az elmúlt években folyamatosan gyorsult – még ha nem is korábbi tíz százalék feletti ütemre –, de a nulla százalékról öt év alatt 3,5 százalékra kapaszkodott fel, ami már meghaladja a jegybanki cél három százalékos középértékét. A lakosság várakozásai nem alaptalanok, hiszen az élelmiszerek az átlagos infláció közel kétszeresével (5-6 százalékkal), de van amelyik sokkal többel drágul idén -, márpedig az emberek leginkább erre érzékenyek. További figyelmeztető jel az is, hogy az úgynevezett maginfláció idén és jövőre is megközelíti a négy százalékot, de még 2021-re is 3,4 százalékos értéket vár a jegybank. A maginfláció mutatja, hogy mekkora is magyar gazdaságban az úgynevezett belső inflációs nyomás – amit a külső importált infláció vagy csökkent vagy növel. Az MNB szerint a következő hónapokban a maginfláció tovább emelkedik, ám arra számítanak a csökkenés irányába mutató külső folyamatoknak köszönhetően enyhül idehaza is drágulás üteme. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a folyamatosan gyengülő forint és az iráni-szaúdi válság miatt alaposan megugrott olajárak mellett, valóban tudja-e hűteni a hazai inflációs folyamatokat az importált infláció.
A Kopint-Tárki éppen ezért másképp látják az infláció várható alakulását, még akkor is, ha a nyilvánosságra hozott jelentésben nem is konfrontálódnak a jegybankkal. A kutatók szerint az árak emelkedésére hatással van a továbbra is erőteljes lakossági fogyasztás, ami különösen a szolgáltatások terén vezethet még komolyabb áremelkedéshez – vélekedett Palócz Éva. Ugyancsak figyelmeztető jel a lakosság inflációs várakozásainak emelkedése: az Európai Bizottság adatai szerint – amit épp az MNB idéz –, idén júliusban a lakossági inflációs várakozások 3,1 százalékon álltak – ami öt és féléves csúcspont; utoljára ilyen magas várakozásai magyar lakosságnak 2014 márciusában voltak. Az MNB viszont nyugodt, az adatot úgy kommentálja, hogy azok érdemben az elmúlt hónapokban nem változtak, ami „várakozások horgonyozottságára utal”. Az is figyelemre méltó, hogy a lakosság inflációs várakozásai (most még alacsonyabbak) a tényleges inflációnál – ám vélhetően ez nem marad így sokáig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.