Szerző: FORGÁCS IMRE
2019.10.05.
Az idei szeptember mintha visszahozta volna a reményt. Úgy tűnik, hogy a jogállami intézmények – a populista nyomulás ellenére – mégiscsak működnek. A brit legfelső bíróság két héttel ezelőtt fontos meghallgatásokat tartott. Azt vizsgálták, hogy a parlament munkájának – szokatlanul hosszú – öthetes szüneteltetésével törvényt sértett-e a brit miniszterelnök. A bírák egyhangú döntése szerint Boris Johnsonnak nem volt méltányolható indoka, így „jogsértő és semmis” a parlament üléseinek felfüggesztése. Az ítélet ugyan nem mondta ki, de nyilvánvalóvá tette, hogy a populista miniszterelnök a királynőt is megtévesztette, amikor azt állította, hogy a döntés és a Brexit között nincs kapcsolat. Köztudott, hogy az Alsóház régóta ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa a kilépési folyamatot. A brit kormány önkényes eljárása így mindenki számára nyilvánvalóvá vált. Utolsó remény a katasztrofális no deal elkerülésére, hogy Nagy-Britannia Brüsszeltől az október 31-ei kilépési határidő újabb meghosszabbítását kérje.
Szeptember 26-án az amerikai Képviselőház hírszerzési bizottsága előtt is meghallgatást tartottak. A demokraták el akarják indítani az alkotmányos vádemelési eljárást (impeachment), ami akár az elnök felmentésével is járhat. Donald Trump láthatóan nem érti, hogy az Egyesült Államokban vannak jogszabályok és az elnöki hatalmat korlátozó alkotmányos intézmények. A ma már nyilvános hírszerzői jelentés szerint Zelenszkij ukrán elnököt egy telefonbeszélgetés alkalmával nem akármilyen „szívességre” kérte. Nevezetesen: vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az ukrán hatóságok terhelő bizonyítékokat találjanak demokrata párti vetélytársa, Joe Biden és fia ügyében. Ráadásul – a jelentés szerint – Ukrajna amerikai pénzügyi támogatását Trump kifejezett utasítására függesztették fel, feltehetően a nyomásgyakorlás érdekében. Az elnök felmentésének esélye a még csak tervezett vádemelési eljárásban – a szenátusi erőviszonyok miatt – meglehetősen csekély. A választások tisztaságát súlyosan veszélyeztető „kérés” azonban mindenképpen példa nélküli az amerikai demokrácia történetében.
Magyarország is egy meghallgatás során került újra reflektorfénybe. Az Európai Parlament jogi bizottsága összeférhetetlenséget állapított meg a román és a magyar biztosjelölt esetében. A testület Trócsányi Lászlót kétszer is elutasította, miután az általa alapított ügyvédi iroda minisztersége alatt is kapott kormányzati megbízásokat. De a volt igazságügyi miniszter jelölése önmagában is arculcsapása volt azoknak, akik az európai jogállami értékekben hisznek. Orbán Viktor a bizottsági elutasítás után hamar új jelöltet talált a helyére Várhelyi Olivér, a brüsszeli magyar képviselet vezetője személyében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.