LÁBKÖZBESZÉD - TABUK DŐLTEK LE AZ IDEI KAMPÁNYBAN

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS, KÖVESDI PÉTER
2019.10.13.

Ennél nincs lejjebb! – szisszent föl az úri közönség a 2019-es helyhatósági választások hajrájában, amikor is már-már mindennapossá vált, hogy a politikai feketepiacon pénzért adott-vett hang- és videofelvételek, maszkkal vagy műhímtaggal működő kormánytrollok, női sziluettektől érkező szexuáliszaklatás-vádak, valamint közszereplők és holdudvaruk pikáns magánügyei uralják a hírfolyamot.

Most először kért és kapott helyet a kampánytémák között a szexualitás, mi több – bár ezt a gyakorlatot sosem akartuk látni a győri „családapa, olimpikon polgármestertől” –, Borkai Zsolt is ismeretlen oldaláról mutatkozott be. Fonákjáról, mondhatni. Ezzel szintet lépett a politikai diskurzus: a keresztény szabadságot sajátosan értelmező jachtos NER-lovagok alkoholmámoros pornóvideója milliós megtekintésnél jár. Ezzel most először sikerült széles tömegeket, közte fiatalokat is bevonni a választási kampányba, ami aggasztó is, mert ha tömegével gondolják, hogy valójában ez a politika, akkor az ország még a mostaninál is bizarrabb hely lesz rövidesen. 

Magyarország persze már most is bizarr hely. Elég csak a győri KDNP-elnökség reakcióját említeni, amely meglepő megbocsátással állt keresztény testvéreik pünkösdi dorbézolásához. „Nem lehet feladnunk a hitünket, a céljainkat és eredményeinket azért, mert azt mondják, hogy valaki közülünk ezt vagy azt tette. A közösségben nagy az erő.” Kétségkívül. Annyira nagy, hogy a győri testvérpártnak sikerült visszhangozni a miniszterelnök kongresszusi szavait, aki egy nappal a Borkai-botrány kirobbanása előtt szólította összetartásra az övéit. „A bajtársiasság azt jelenti, hogy akkor is lojális vagyok hozzád, amikor Te tévedsz, s akkor is számíthatok Rád, amikor én tévedtem. (...) Igen, a politikában szükség van a tizenegyedik parancsolatra. Ez úgy hangzik: ne mondj rosszat a fideszes társadról. Ezt majd még gyakorolni kell.” Megint igaza lett. A több isteni törvénnyel (VI. Ne paráználkodj!, VII. Ne lopj!, VIII. Ne hazudj!) konokul vitatkozó XI. parancsolat egyébiránt abban sem enged szuszt, hogy továbbra is lehetetlen megosztottságra kárhoztatja az országot. Az ellenzéki bevándorláspártiságot több tízmilliárdos propagandagépezettel hazudó acsarkodás országszerte fertőz: egy salgótarjáni fideszes nem teljesen őszinte félelme szerint az ellenzéki polgármester a migránsoknak építi az ivókutakat. 

Hát, itt tartunk. De vajon milyen előzményei vannak ennek a fél ország által igenelt hipnotikus acsarkodásnak a magyar közélet elmúlt 30 évében? Tényleg ez minden idők legdurvább kampánya? Mivel a politikai emlékezet az idő múlásával és a hírek sokasodásával fordítottan arányosan rövidül, megnéztük, mit gondoltunk a kampányokról az előző évtizedekben, és azt láttuk, a maga idejében mindegyik választási hercehurca megviselte a választókat, soha annál durvábbat nem láttak. De a sértegetés jobbára megmaradt a „szakmaiságban”, és sokáig a hazaárulózás volt a kampánydurvulás netovábbja. A másik tábor sértegetésének íve Csurka István kommunistázásától Horn Gyula MIÉP-esekről mondott véleményén át (nem normálisak) Torgyán József féregirtó beszédéig terjed, bár Kövér László köteles gondolata is kiverte a biztosítékot. „Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és egy szögre, vagy ha találnak egy jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat.” ...

ITT OLVASHATÓ