KÍNOS HALLGATÁS HELYETT BÁTOR PÁRBESZÉDET! – HOZZÁSZÓLÁS AZ „EGYHÁZ ÉS POLITIKA”-VITÁHOZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: GÉGÉNY ISTVÁN
2019.10.22.

„Kezdeményezőként aláírtam egy hamarosan nyilvánosságra kerülő közös nyilatkozatot, amelyhez bárki társulhat. Ha ehhez majd Erdő Péter, Veres András és többek is csatlakoznak, azt fogja jelezni, hogy jó úton haladunk, hogy nem lehet megkerülni közös felszólalásunkat, nem lehet langyoskodni” – írja Gégény István. A Szemlélek „értékmagazin” főszerkesztője a lapunkban tegnap indult vitához szól hozzá. Bajzáth Gabriella itt olvasható vitaindítójára eddig Gulyás Balázs publicista reagált.

Örömmel figyelem a Válasz Online felületén a győri polgármester körül kialakult botrányos helyzet kapcsán formálódó dialógus tényét, annak egyes elemei ugyanakkor érdemesek a kritikai továbbgondolásra, finomhangolásra. A jelzett öröm alapvető indoka az a tapasztalás, hogy érzékelhetően egyre inkább távolodunk a tűrő, elviselő, beletörődő magatartástól, amely oly sokszor jellemezte már társadalmunkat. Maga a vitát elindító botrány is folyamatos szőnyeg alá söprés eredménye – mostanra olyan púpossá vált a padló, hogy nem lehetett tovább titkolni, mi zajlik a színfalak mögött. A kulturált, emberséges hangvételű vita oázisnak tűnik a hazai közbeszédben, ezért is üdvözlendő minden ebbe az irányba mutató törekvés.

Ami azonban nem tűnik helyénvalónak, ezért meggyőződésem szerint némi újratervezést igényel, a továbbra is „magyaros” hozzáállás: számon kérem, hogy te, a másik, miért nem teszed a dolgodat. Ez nem csupán az ősi szálka-gerenda párhuzam miatt pótcselekvés, hanem azért is, mert ugyanezt az energiát sokkal hatékonyabb, nemesebb tevékenységre is lehetne fordítani. Hangsúlyozom: nem tartom hiábavalóságnak, ha megszólítunk felelős személyeket, meghívjuk őket számunkra fontos értékek melletti nyílt elköteleződésre. Önmagában ettől azonban aligha fog bármi változni. Valami kell még hozzá, valamilyen önálló cselekvésnek is helye és tere volna. Ezért leginkább arról írok, nekünk mit lehetne és kellene tennünk.

Mindenképp egyetértésemet szeretném kifejezni azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy idehaza az egyházi vezetők többnyire beszédesen hallgatagok. Kínos ez a csend. Ahogy Fabiny Tamás evangélikus püspök-elnök egy nekem adott interjúban fogalmazott: „egyházainkat megkísérti az állványimádás és a bűnös hallgatás egyaránt”. Nem nehéz belátni, hogy a két kísértéstípus között szoros kapcsolat áll fenn. Itt van a pénz a számlán – idézhetnénk egy másik egyház-képviselő megszólalását. Ebből is kiviláglik a hazai politikai elit sajátos módszere, amely szoros öleléssel helyzetbe hozza a történelmi felekezeteket, cserébe sakkban is tartja azokat a vezetőket, akik nem értenek egyet velük mindenben. Ha máshogy nem megy, meglátogatják az illetőt, és megkérik, hogy némuljon el – ahogy erről nemrég Beer Miklós püspök beszámolt...

ITT OLVASHATÓ