KÁRTÉRÍTÉS NÉLKÜL FELMONDHATÓK A LIGET-PROJEKT GIGAFEJLESZTÉSEI, DE ÍGY SEM ÉRI MEG

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.10.28.

Az önkormányzati választások után az egyik legfontosabb – részben politikai, részben üzleti – kérdés a fővárosban egész biztosan az lett, hogy mi lesz a sorsa a budapesti, többnyire kormányközeli vállalkozók által elnyert gigaprojekteknek. Karácsony Gergely, a főváros új vezetője már zuglói polgármesterként is többször kritizálta például a Liget-projektet, a kampányban pedig kifejezetten nagy hangsúlyt kaptak az erősen túlárazottnak tűnő látványberuházások.

A Budapesten egyértelműen elbukott választás után Orbán Viktor kissé meglepő módon egyből átpasszolta a labdát az ellenzéknek, hogy döntsenek ők (egészen pontosan az ellenzéki többségű fővárosi közgyűlés) az olyan fejlesztésekről, mint a Liget-projekt, az atlétikai vb-re készülő stadion vagy a kézilabda Eb-re beígért csarnok. Az esetek jelentős részében már élő szerződésekről és megkezdett beruházásokról van szó, ezért átnéztük, hogy milyen feltételekkel lehet ezeket felmondani. Mivel a legnagyobb falat egész biztosan a Városliget fejlesztése, amit – főleg az előzetes társadalmi vita hiánya miatt – eddig is sokat kritizáltak, első körben az ehhez köthető beruházásokat vesszük sorra.
Százharminc közbeszerzés

Bár a Liget-projekt eddig is elég nagy publicitást kapott, a fejlesztés sokkal komplexebb, mint amit az emberek többsége valószínűleg lát belőle. A feladattal megbízott állami cég, a Városliget Zrt. mostanáig több mint 130 közbeszerzést zárt le, és bár ezek között szép számmal akadnak olyanok, amelyek nem egy konkrét fejlesztéshez kötődnek, hanem a cég működéséhez volt rájuk szükség, elég sok építkezés is lezárult, zajlik vagy éppen tervben van...

ITT OLVASHATÓ