Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.10.09.
Az Utcajogász Egyesület önkéntes jogászai négy hónap alatt végignézték a fővárosi önkormányzatok lakások bérbeadására, a szociális támogatásokra és a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó rendeleteit. Azért ezt a három típust nézték át, mert ezek a területek érintik leginkább a szegényeket. Körülbelül 80 jogszabályt vizsgáltak meg, az eredményeket a Büntető önkormányzatok: Fővárosi körkép a szabályozó hatalom természetéről című, több mint 100 oldalas kiadványban foglalták össze.
Öt szempont alapján elemezték a rendeleteket:
- hozzáférhetőség
- közérthetőség
- szegényellenesség
- ütköznek-e magasabb szintű jogszabályokkal
- sértenek-e alapjogokat
- közérthetőség
- szegényellenesség
- ütköznek-e magasabb szintű jogszabályokkal
- sértenek-e alapjogokat
Nem átlátható, hogyan lehet bérlakáshoz jutni
Nézzük először a lakásrendeleteket! A problémák ott kezdődnek, hogy kerületenként nagyon eltérőek a lakáspolitikai intézkedések, nincs átfogó rendszer, így Budapest gyakorlatilag 23 önálló kicsi városra esik szét. Sokszor a kerületi rendeletek ellentmondanak egymásnak, emiatt a főváros egyes területei hátrányos helyzetbe kerülnek. Az egyik önkormányzat dönthet úgy, hogy csak a kerületi lakcímmel rendelkezők indulhatnak a lakáspályázatokon, míg egy másik bárkinek lehetőséget ad. Utóbbi önkormányzat nagyobb terhet vállal, de nem feltétlenül kap plusz forrásokat ehhez a központi költségvetéstől.
Közérthetőség szempontjából a józsefvárosi az egyik legproblémásabb lakásrendelet: 2010-es hatálybalépése óta huszonnégy alkalommal módosították. Legalább ennyire átláthatatlan és nehezen értelmezhető a IX. kerület lakásrendelete, amit 2006 óta harmincnyolc alkalommal módosított – azaz átlagosan négyhavonta – a képviselő-testület. Ez azt jelenti, hogy akár egy pályázati cikluson belül is változhatott a jogszabály, nehéz helyzetbe hozva azokat, akik önkormányzati bérlakásban élnek vagy azokra pályáznának. A szövegek nem felelnek meg a jogi szaknyelv normáinak, az előírásokban használt fogalmak homályosak, nincsenek definiálva.
Az sem segít az eligazodásban, hogy nem mindig egyértelmű, melyik önkormányzati szervezet illetékes lakásügyekben. Akár 4-5 szereplő is közreműködhet egy kerület lakásgazdálkodásának a kialakításában: Ferencvárosban például öt különböző szervezeti egység rendelkezik hatáskörökkel. Mindössze 8 kerületben működik olyan kijelölt önkormányzati szervezet, aminek kifejezetten az a célja, hogy figyelembe vegye a szegényebb lakosok szempontjait.
Nem mindig egyértelmű, hogy milyen jogcímen lehet az önkormányzattól lakást bérelni. Józsefvárosban például tizenhét jogcímen juthat valaki lakáshoz, de sok esetben nincs kifejtve, hogy az egyes jogcímek alatt mit értenek. Erre is létezik jó gyakorlat: hét önkormányzat alkalmaz úgynevezett névjegyzéket, ami gyakorlatilag egy folyamatos pályázatnak felel meg. Előnye, hogy bármikor beadható az igénylés, nem kell figyelni a konkrét pályázati kiírásokat. Ezután az előre meghatározott szempontok szerint sorba rendezik az igénylőket, akik egy kódszám alapján nyomon követhetik, hol állnak a várakozók listáján.
Összesen 21 önkormányzat lakásrendelete biztosít valamilyen méltányossági jogkört a polgármesternek vagy a képviselő-testületnek. Elvileg ezzel a nehéz anyagi helyzetben lévők lakáshoz jutását segítheti az önkormányzat, viszont könnyen önkényes döntésekhez és függőségi viszonyok kialakulásához vezethet. Az újpesti önkormányzat jól szabályozza ezt a kérdést, mert a rendelet tartalmaz egy viszonylag pontos és objektív szempontrendszert. Ezzel szemben a pesterzsébeti és a józsefvárosi önkormányzat kifejezetten nagy mozgásteret ad az ilyen típusú döntéseknek...
Nézzük először a lakásrendeleteket! A problémák ott kezdődnek, hogy kerületenként nagyon eltérőek a lakáspolitikai intézkedések, nincs átfogó rendszer, így Budapest gyakorlatilag 23 önálló kicsi városra esik szét. Sokszor a kerületi rendeletek ellentmondanak egymásnak, emiatt a főváros egyes területei hátrányos helyzetbe kerülnek. Az egyik önkormányzat dönthet úgy, hogy csak a kerületi lakcímmel rendelkezők indulhatnak a lakáspályázatokon, míg egy másik bárkinek lehetőséget ad. Utóbbi önkormányzat nagyobb terhet vállal, de nem feltétlenül kap plusz forrásokat ehhez a központi költségvetéstől.
Közérthetőség szempontjából a józsefvárosi az egyik legproblémásabb lakásrendelet: 2010-es hatálybalépése óta huszonnégy alkalommal módosították. Legalább ennyire átláthatatlan és nehezen értelmezhető a IX. kerület lakásrendelete, amit 2006 óta harmincnyolc alkalommal módosított – azaz átlagosan négyhavonta – a képviselő-testület. Ez azt jelenti, hogy akár egy pályázati cikluson belül is változhatott a jogszabály, nehéz helyzetbe hozva azokat, akik önkormányzati bérlakásban élnek vagy azokra pályáznának. A szövegek nem felelnek meg a jogi szaknyelv normáinak, az előírásokban használt fogalmak homályosak, nincsenek definiálva.
Az sem segít az eligazodásban, hogy nem mindig egyértelmű, melyik önkormányzati szervezet illetékes lakásügyekben. Akár 4-5 szereplő is közreműködhet egy kerület lakásgazdálkodásának a kialakításában: Ferencvárosban például öt különböző szervezeti egység rendelkezik hatáskörökkel. Mindössze 8 kerületben működik olyan kijelölt önkormányzati szervezet, aminek kifejezetten az a célja, hogy figyelembe vegye a szegényebb lakosok szempontjait.
Nem mindig egyértelmű, hogy milyen jogcímen lehet az önkormányzattól lakást bérelni. Józsefvárosban például tizenhét jogcímen juthat valaki lakáshoz, de sok esetben nincs kifejtve, hogy az egyes jogcímek alatt mit értenek. Erre is létezik jó gyakorlat: hét önkormányzat alkalmaz úgynevezett névjegyzéket, ami gyakorlatilag egy folyamatos pályázatnak felel meg. Előnye, hogy bármikor beadható az igénylés, nem kell figyelni a konkrét pályázati kiírásokat. Ezután az előre meghatározott szempontok szerint sorba rendezik az igénylőket, akik egy kódszám alapján nyomon követhetik, hol állnak a várakozók listáján.
Összesen 21 önkormányzat lakásrendelete biztosít valamilyen méltányossági jogkört a polgármesternek vagy a képviselő-testületnek. Elvileg ezzel a nehéz anyagi helyzetben lévők lakáshoz jutását segítheti az önkormányzat, viszont könnyen önkényes döntésekhez és függőségi viszonyok kialakulásához vezethet. Az újpesti önkormányzat jól szabályozza ezt a kérdést, mert a rendelet tartalmaz egy viszonylag pontos és objektív szempontrendszert. Ezzel szemben a pesterzsébeti és a józsefvárosi önkormányzat kifejezetten nagy mozgásteret ad az ilyen típusú döntéseknek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.