Szerző: ÉS
2019.10.04.
P U B L I C I S Z T I K A
Széky János: Nem biztos
Az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága (JURI) hétfőn – összeférhetetlenségre hivatkozva – megerősítette álláspontját, hogy a magyar prof. dr. Trócsányi László és a román Rovana Plumb nem alkalmas az uniós biztosi posztra. Az igazság az, hogy a döntést már múlt csütörtökön meghozták mindkettejükről. Most csak arról a szövegről szavaztak, amit David Sassoli EP-elnök felkérésére írtak – pontosították, mik a fenntartásaik, és javaslatokat tettek Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek a megoldásra. Az a remény, hogy a bizottság többségi véleménye négy nap alatt megváltozhat, csak utolsó szalmaszál volt, bár meg kell adni, a hazai kormánypárt nagyon kapaszkodott bele.
Miután a szalmaszál elúszott, Orbán Viktor teljesítette von der Leyen kérését, hogy jelöljön mást, és Várhelyi Olivér karrierdiplomatát nevezte meg mint új biztosjelöltet. Ezt azzal a meghökkentő magyarázattal kísérte: „nem megy bele”, hogy az EP válogasson a magyar nép által megválasztott emberek közül, márpedig Trócsányi volt a listavezető (tehát a magyar nép őt választotta meg biztosnak). Attól az apróságtól eltekintve, hogy mégiscsak belement, Trócsányi nem „magyar”, hanem európai biztos lett volna, akit nem a magyar nép, hanem a magyar (és még huszonhét) nép által megválasztott Európai Parlament választ meg. Továbbá a magyar nép, sőt a Fidesz-szavazók zömének, becslésem szerint, fogalma sem volt, hogy a listavezetés a) biztosjelöltséget jelent, b) valamint azt, hogy az EP köteles megválasztani az illetőt biztosnak, és ezt az Európai Parlament sem így tudta, mert egyáltalán nincs is így.
Molnár Erzsébet: A nagy találkozás
Radó Péter: Mi történt velünk?
Az új tanév búskomor köszöntése
Elkezdődött a fülkeforradalom által életre hívott államkonzervatív rendszer tizedik tanéve. Az elsőt még az előző rendszer tehetetlenségi ereje hajtotta, a következő négy tanév már az oktatási rendszer mindenre kiterjedő gyökeres átalakításával együtt járó felfordulás jegyében telt. Az ezt követő tanév a rendszerrel szembeni ellenállás éve volt, azóta pedig csak az új rendszer bejáratása, apró, a rendszer lényeges tulajdonságait nem érintő korrekciók zajlanak. Mivel elvállaltam, hogy írok valamit a most induló tanévről, leültem a laptop elé, megnyitottam egy üres word fájlt és – nem jutott eszembe semmi.
Gadó Gábor: Különórák Boris Johnsonnak
Kovács Zoltán: Feknyuz
Csehy Zoltán: Ritoók Zsigmond 90 éves
Csorba László: Görgei-kérdés – Kossuth-kérdés
Idén 170. esztendeje, hogy az 1848–49. évi magyar szabadságharcot – az orosz cári segítség túlerejével – leverő osztrák császári önkényuralom elrettentésül 1849. október 6-án, Aradon kivégeztetett 13 honvéd főtisztet, Pesten pedig az első felelős miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot. Társítsunk ehhez egy másik évfordulót: tavaly múlott kétszáz esztendeje, hogy 1818. január 30-án, a Szepes megyei Toporcon megszületett Görgei Artúr, a későbbi honvéd tábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc tavaszi hadjáratában győztes honvédseregek fővezére. A két dátum összekapcsolása jó alkalom arra, hogy áttekintsük, miképp áll napjaink nemzeti emlékezetkultúrájában az a problémahalmaz, amelyet hagyományosan Görgei-kérdésnek nevezünk.
Fazekas Károly: Harag, Alkibiadész, Akadémia
Kőszeg Ferenc: Az Olvasó halálára
Bokros Lajos: A jegybanki tevékenység világméretű kihívásai
Ádám Péter: Jacques Chirac halálára
Benda László: Afganisztán, a csorba csésze
Zalán Vince: A csodák kinematográfusa
V I S S Z H A N G
(Válasz Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Molnár Gábor Tamás és Tamás Ábel reakciójára)
Lantai András: Tükör
P Á R A T L A N
(nyerges): KAMPÁNY, ANNO
Szilasi György: ERÉNYEK
Róna György: TOTÁLIS ZAVAR
Lázár György: ÖSSZHANGBAN VAN
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
as: GLOSSZA
Beck Tamás: TROMF
d. magyari: A LEGÉLHETŐBB
-skó: SZOLGÁLUNK ÉS VÉDÜNKITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.