Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2019.10.15.
Lesz-e nukleáris reneszánsz, megoldhatja-e az atomenergia a felmelegedést, megéri-e atomerőművet építeni – egyebek mellett ezeket a témákat vizsgálták a Global 2000, a legnagyobb ausztriai zöldszervezet bécsi klímaválság-konferenciáján, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanácskozásával azonos helyen és időpontban szerveztek. Sarlós Gábor egyetemi tanár, klímakommunikációs szakértő, a tanácskozás résztvevője szerint jobbára a magyar kormány atompárti álláspontját cáfoló válaszok születtek.
– Először is, azzal a tévképzettel kell leszámolni, hogy az atomenergia révén szén-dioxid-kibocsátás-mentesen lehet villamos áramot előállítani. A Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) nevű szervezet 4-110 gramm, a stanfordi egyetem professzora, Mark Jacobson 9-70 gramm, Benjamin Sovacool, a szakma egyik legnevesebb folyóiratának, az Energy Research and Social Science-nak a főszerkesztője pedig 1,4-288 gramm közé teszi kilowattóránként az atomenergia CO2 kibocsátását, mégpedig attól függően, hogy szűken csak a villamosenergia előállítást, vagy pedig az atomerőművek egész életciklusát tekintjük. Az urán bányászatának, tisztításának, szállításának, az atomerőmű építésének és működtetésének, majd pedig különösen a szennyezett hulladék több ezer évre szóló tárolásának ugyanis jelentős mértékű a CO2 kibocsátása. Az atomenergia a klímasemlegesség szempontjából nem versenyképes a nap- vagy a szélerőművek teljes életciklusra vetített CO2 kibocsátásával – foglalta össze a tudományos álláspontokat a szakértő.
Mint lapunknak kifejtette, problémák mutatkoznak az idő- és költségtervezéssel is. A finnországi Olkiluotoban az eredetileg 2,5 milliárd eurós elfogadott költségvetés most 11,4 milliárdnál tart, a franciaországi Flamanville-ben az eredeti 3 milliárdos büdzsével szemben most 11 milliárdot mutat a számla, az angliai Hinkley Point C erőmű eredetileg 4 milliárdos költségvetését 22 milliárdosra becsülik. Európában a fenti 3 országon kívül Belaruszban, Oroszországban és Szlovákiában zajlik most is atomerőmű építés, utóbbiban közel 35 éve történt az első kapavágás. A tervezőasztalon ennél több európai országban szerepelnek atomerőművi elképzelések, de számos esetben, így Magyarország kapcsán is elhangzik, hogy „a tervezés és az előkészítés a tényleges megvalósítás valós szándéka nélkül zajlik”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.