Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.10.30.
Újabb ügyben indult ügyészi és rendőrségi vizsgálat a Pest megyei gyermekvédelmi szakszolgálat (TEGYESZ) örökbeadási gyakorlata miatt. Klári születésétől fogva nevelőszülőknél nőtt fel. A család tagja lett, ott tanult meg beszélni, járni, szerette féltestvéreit, nevelőaanyját anyának szólította. Aztán a TEGYESZ szűk 3 nap alatt bonyolította le az örökbeadását. A négy és fél éves kislányt úgy adták oda az örökbefogadó szülőknek, hogy velük összesen kb. 10 órát találkozott. A kislány nem fogta fel, hogy soha többet nem térhet vissza oda, ami addig az otthona volt.
Vajon mennyire szolgálja egy gyerek érdekét, és milyen sérüléseket okoz neki, ha egyik napról a másikra kiszakítják megszokott környezetéből, el kell hagynia otthonát, örökre el kell válnia azoktól, akik addig szeretetben nevelték. A nevelőszülőknél cseperedő gyerekek örökbeadása alapvetően jó dolog, hiszen véglegesen rendezheti egy gyermek sorsát.
Érthetetlen azonban, hogy ezt a hivatalok néha miért bonyolítják le néhány nap alatt. Vajon mennyire felel meg a szakmai protokolloknak, az emberiesség követelményének, és milyen lelki sérüléseket okozhat az, ha egy születésétől kezdve négy és fél éven át nevelőszülőknél nevelt gyermeket 3 rövid találkozás után átadnak az örökbefogadó szülőknek.
Úgy néz ki, egyáltalán nem volt egyedi eset a Pest Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (TEGYESZ) az, amit a korábbi cikkünkben csak Zsuzsinak nevezett, másfél éves kislány története alapján írtunk meg. Őt másfél évig nevelték a nevelőszülők, ám egy reggel jöttek a TEGYESZ szakemberei, és a kislányt aznap délután át is adták az örökbefogadó szülőknek, majd elvitték egy másik városba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.