Szerző: HÁY JÁNOS
2019.10.05.
Egy színházban a kellékesnek nem jut színésznő, a rendezőnek igen, meg az igazgató úrnak, esetleg a főszereplőnek, de kellékesnek az teljesen elképzelhetetlen.
Index tárcák.
Nem, ez már nem az az életkor.
Ilyenkor az ember még borotvahabot se, nem hogy férjet vagy feleséget. Legfeljebb a nagyon hülyék, akik nem néznek bele a tükörbe és arra a képre emlékeznek, amilyenek húsz évvel ezelőtt voltak, pedig már akkor sem voltak érintetlenek. Ezt a korosztályt már a reklámipar sem veszi számításba, kár bele pénz ölni, semmit nem lehet már rájuk sózni. Egyáltalán nincsenek olyan reklámok, amelyeket ez a korosztály képileg értelmezni tudna, vagy amelyekben ennek a korosztálynak megfelelő zenék lennének. A reklámok zenéje eleve borzalmas és még kibírhatatlanul hangos is, a képek pedig olyan gyorsan váltanak, hogy összekeveredik a kutyatáp a gyümölcsjoghurttal és az intimbetéttel, amit az ehhez a korosztályhoz tartozó feleségek és elhagyott feleségek már jó ideje nem használnak.
Ha elalszik az ember egy sorozaton, mert végre talált egy olyat, amiben nincsen például autósüldözés, sem gépfegyveres tömegmészárlás, a film elején van egy lövés, meg egy sikoly, és onnan kezdve szinte suttogva beszélnek a szereplők, még a nyomozó is. Ha ezt végre megtalálta az ember, akkor tízpercenként biztos felébred, mert jön a reklám, ami nem neki, hanem a gyerekeinek vagy az unokáinak szól. Na jó, ott van az a néhány gyógyszerajánlat, meg inkontinenciát korrigáló készítmény, meg azok a fájdalomcsillapítók, amelyektől az ember nem csak a gerincét nem érzi, hanem azt sem, hogy a világon van...
Nem, ez már nem az az életkor.
Ilyenkor az ember még borotvahabot se, nem hogy férjet vagy feleséget. Legfeljebb a nagyon hülyék, akik nem néznek bele a tükörbe és arra a képre emlékeznek, amilyenek húsz évvel ezelőtt voltak, pedig már akkor sem voltak érintetlenek. Ezt a korosztályt már a reklámipar sem veszi számításba, kár bele pénz ölni, semmit nem lehet már rájuk sózni. Egyáltalán nincsenek olyan reklámok, amelyeket ez a korosztály képileg értelmezni tudna, vagy amelyekben ennek a korosztálynak megfelelő zenék lennének. A reklámok zenéje eleve borzalmas és még kibírhatatlanul hangos is, a képek pedig olyan gyorsan váltanak, hogy összekeveredik a kutyatáp a gyümölcsjoghurttal és az intimbetéttel, amit az ehhez a korosztályhoz tartozó feleségek és elhagyott feleségek már jó ideje nem használnak.
Ha elalszik az ember egy sorozaton, mert végre talált egy olyat, amiben nincsen például autósüldözés, sem gépfegyveres tömegmészárlás, a film elején van egy lövés, meg egy sikoly, és onnan kezdve szinte suttogva beszélnek a szereplők, még a nyomozó is. Ha ezt végre megtalálta az ember, akkor tízpercenként biztos felébred, mert jön a reklám, ami nem neki, hanem a gyerekeinek vagy az unokáinak szól. Na jó, ott van az a néhány gyógyszerajánlat, meg inkontinenciát korrigáló készítmény, meg azok a fájdalomcsillapítók, amelyektől az ember nem csak a gerincét nem érzi, hanem azt sem, hogy a világon van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.