2008–2018: AZ ORBÁN-RENDSZER A GLOBÁLIS KAPITALIZMUS VÁLSÁGÁBAN

MÉRCE
Szerző: HELYZET MŰHELY
2019.10.20.

Az 1970-es évek óta Magyarország egy hosszú liberalizációs hullám keretében integrálódott fokozatosan vissza a kapitalista világgazdaságba. E liberalizációs hullám a 2000-es évek közepére kifulladt. 2010 után az Orbán rendszer a nemzeti tőke számára előnyös integrációs modellt szorgalmazott, mely egyszerre tudja a külső befektetők profitválságát és a belső tőkefelhalmozást biztosítani, a külső és belső felhalmozás költségeit pedig a társadalomra és annak kiszolgáltatottabb szereplőire helyezi. A bérek alacsonyan tartása mellett a munkaerő újratermelésének költségeit a rezsim nagyobb arányban hárítja át a háztartásokra – ez tetten érhető többek közt a rezsim nőpolitikájában és lakhatási politikájában is.

A Fordulat folyóirat most megjelenő 26. lapszáma a 2008, illetve a 2010 utáni időszak elemzésével foglalkozik, címe: 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon. Ez az elemzés elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan illeszkedik a mai magyar rezsim a globális kapitalizmus válságának újabb szakaszaiba. Azaz: hogyan érthetjük meg a mai magyar valóságot a globális válságok hatásait és lehetőségeit helyben igazgató rezsimként. E vizsgálatban a termelésből kiinduló politikai gazdaságtani elemzés, a közpolitikák, valamint a társadalomszerkezet átalakulásának vizsgálata kerül az előtérbe, mindenekelőtt pedig az a kérdés, hogy hogyan alakul tőkefelhalmozás és munkaerő-reprodukció (a társadalmi újratermeléshez szükséges feltételek) viszonya.

A Fordulat folyóirat most megjelenő 26. lapszámában a Helyzet Műhely a 2010 után kiépülő rezsimet abból a szempontból vizsgálja, hogy hogyan kapcsolódik a globális kapitalizmus folyamataihoz. A Helyzet Műhely ezzel egészíti ki azon elemzéseket, amelyek a rezsimet elsősorban politikai, adminisztratív és jogi szempontok szerint vizsgálják.

A LAPSZÁM BEMUTATÓJA OKTÓBER 22-ÉN, KEDDEN 7 ÓRÁTÓL A GÓLYÁBAN LESZ, A SZABAD OKTÓBER FESZTIVÁL KERETEI KÖZT.

A Helyzet Műhely korábban 2014-ben tett közzé hasonló tanulmányokat, akkor az 1989-es rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához kínáltunk szempontokat. Elemzéseink amellett érveltek, hogy a rendszerváltás nem átlépést jelentett a „szocializmusból” a „kapitalizmusba”, a „keleti”, „diktatorikus”, „elmaradott” állapotból a „nyugati”, „demokratikus”, „jóléti viszonyokba”. Külkereskedelmi kapcsolatain keresztül ugyanis az államszocialista tömb is részét képezte a globális kapitalizmusnak, annak tágabb rendszerében helyezkedett el. A Helyzet Műhely rendszerváltás-elemzése – a gazdasági és geopolitikai folyamatok globális összefüggéseit vizsgáló perspektíva – akkor azt mutatta meg, hogy a kelet-közép-európai államszocializmus és importhelyettesítő iparosítási projektje a második világháború utáni világgazdasági ciklus bővülő-felívelő szakaszába integrálódott.

A rendszerváltás e perspektívából nem volt más, mint a második világháború utáni világgazdasági ciklus 1973 utáni kimerülő-leívelő szakaszában a globális centrumgazdaságok válságkezelő intézkedéseinek alárendelt, félperifériás és függő visszailleszkedés a kapitalista világgazdaságba.

A rendszerváltással foglalkozó Fordulat-lapszám tanulmányai olyan kérdésekre kínálnak válaszokat, mint hogy hogyan alakult e körülmények között az elitek és a rivális politikai-gazdasági tömbök közti küzdelem, milyen ideológiákat és szakértői tudásokat mozgósítottak e harcokban, és hogyan viszonyult a belső szerkezetváltás a külső (európai) integrációhoz...

ITT OLVASHATÓ