Szerző: FACSINAY KINGA
2019.09.01.
Idén soha nem látott intézkedéssel mentik a magyar bort: ez a zöldszüret, amely a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását jelenti. Ezért uniós kompenzációt – hektáronként 300 ezer–1,1 millió forintot – kapnak azok a gazdák, akik jelentkeztek a programra, körülbelül 5200 hektáron már le is szedték az összes fürtöt. Az agrártárca az európai borpiaci helyzettel indokolta a lépést, ugyanis tavaly a sokéves átlagnál jóval több, 190 millió hektoliter borászati termék készült az Európai Unióban. Mi után még idén is nagy a fölösleg, az unió és hazánk is termeléskorlátozással próbál védőhálót nyújtani a piaci zavarok következményeinek leginkább kitett szőlőtermelők és borászatok számára.
De valójában kiken is segít már megint az uniós támogatás? Jásdi István csopaki borász szerint furcsa anomáliák figyelhetők meg az ágazatban. A hazai szőlőtermő terület igazán nem mondható túl nagynak. Míg a rendszerváltás idején még nagyjából 130-140 ezer hektárba kapaszkodtak a szőlők, tavaly hivatalosan már csak 65,5 ezer hektáron szüreteltek borszőlőt. Folyamatosan csökken tehát a termőterület nagysága, miközben az állományoknak csak kis része újult meg az elmúlt időszakban.
Mégis nagyjából mindig ugyanannyi – az utóbbi évek átlagában 2,7 millió hektoliter – bor készül minden évben. (A sorból kilóg a tavalyi év, amikor kiemelkedő, 3,7 millió hektoliteres volt a hazai bortermelés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatai szerint.) Ez aligha magyarázható pusztán a nagyobb hozamokkal. – Jómagam leginkább az országúton közlekedő tankautókban – amelyekben olcsó bor zötykölődik – látom az okokat – fejtegeti a borász. A rendszerváltás után csaknem 30 évvel még mindig ott tartunk, hogy jobb bornak való szőlőt csak mintegy ötezer hektárról szüretelnek, vagyis a termelés kevesebb mint tíz százaléka képvisel olyan minőséget, amely már nemzetközi szinten is versenyképes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.