- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.09.29.
Hetente egyszer kapta magához a sámlit, felállt rá, és belekezdett monológjába:
– Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legfaszább gyerek ezen a vidéken?
– Te vagy, uram, mert történhet bármi, alattad a sámli.
– Tükröm, tükröm, szeretlek.
A kicsi ember megigazította gyérülő haját, rántott egyet a száján, odakapott a szemöldökéhez és mondta, mondta. Tükröm, tükröm, állva tapsoltak éljeneztek, hurráztak, énekeltek nekem a jobboldali Fratelli d’Italia római rendezvényén. Én voltam a sztár. Mint Azerbajdzsánban. Ott szeretek rendet, fegyelmet tanulni. Ezért ők is nagyra tartanak.
Tükröm, tükröm, hát szerinted olyan rossz ember vagyok én, mint azt mondják? Ugye, hogy nem. Mindenkit hagyok élni. Nincsen nálunk uram-bátyáskodás, jól elvagyok a családunkban. Már majdnem mindenki a saját lábán áll. Fényesen világító jövő előtt áll a vejem, a lányom.
Tükröm, tükröm, nem vagyok nagyigényű: elszotyizgatok, a haverok néha elvisznek sétarepülni focimeccsre, tudod, ez a mániám. Gundeltől eszem, vagy a Sziszi nevű ismerősöm főz. A várat olcsón kimeszelték nekem, a freskók, képek csak értékmegőrzésre vannak nálam. Kulturálódom, tájékozódom: mindig elolvasom minden újság első oldalát, ha magamat látom. Látod? Hetente ellenőrzöm a stadionokat, nem tett-e kárt bennük a tömeg.
Mi bajod van tükröm, tükröm, furcsa hangokat adsz ki! Várjál, megigazítalak egy kicsit, meg magamat is, billeg a sámli. Szeretném Horthynál, Rákosinál, Kádárnál is hosszabb ideig nevelgetni a nemzetemet. Sok-sok levelet írni a magyar embereknek – beszélgetni velük, szeretem őket. Főleg a nyugdíjasokat, apámat is istápolom, legyen szép és gazdag öreg kora. Nekem a barátság minden, sokat teszek azért, hogy az egykori gázmestert méltó helyére fizessem. Legyen gondtalan élete. Neki is. Ahogyan minden magyaroknak.
Tükröm, megint a hang, egyre idegesítőbb. Mi történhetett, a sámli is táncol alattam. Ha lelépek róla, tükröm, tükröm, nem látom magamat. Benned.
Engem imádnak. Képzeld, az elnök úr sosem kukacoskodik. Kutatóink kutatják a jövőt. Dehogy a sajátjukat. Drága nemzetemét. Dédelgetem az egyházat, legyen még sok imára módja a vallásos embereknek, legyen Isten oktatója a gyerekeknek. És féltem az üldözött keresztényeket. Ha tehetném, befogadnám őket a házamba, a hazámba. Jó ember vagyok, csak le- és kifogyott a bankszámlám...
– Te vagy, uram, mert történhet bármi, alattad a sámli.
– Tükröm, tükröm, szeretlek.
A kicsi ember megigazította gyérülő haját, rántott egyet a száján, odakapott a szemöldökéhez és mondta, mondta. Tükröm, tükröm, állva tapsoltak éljeneztek, hurráztak, énekeltek nekem a jobboldali Fratelli d’Italia római rendezvényén. Én voltam a sztár. Mint Azerbajdzsánban. Ott szeretek rendet, fegyelmet tanulni. Ezért ők is nagyra tartanak.
Tükröm, tükröm, hát szerinted olyan rossz ember vagyok én, mint azt mondják? Ugye, hogy nem. Mindenkit hagyok élni. Nincsen nálunk uram-bátyáskodás, jól elvagyok a családunkban. Már majdnem mindenki a saját lábán áll. Fényesen világító jövő előtt áll a vejem, a lányom.
Tükröm, tükröm, nem vagyok nagyigényű: elszotyizgatok, a haverok néha elvisznek sétarepülni focimeccsre, tudod, ez a mániám. Gundeltől eszem, vagy a Sziszi nevű ismerősöm főz. A várat olcsón kimeszelték nekem, a freskók, képek csak értékmegőrzésre vannak nálam. Kulturálódom, tájékozódom: mindig elolvasom minden újság első oldalát, ha magamat látom. Látod? Hetente ellenőrzöm a stadionokat, nem tett-e kárt bennük a tömeg.
Mi bajod van tükröm, tükröm, furcsa hangokat adsz ki! Várjál, megigazítalak egy kicsit, meg magamat is, billeg a sámli. Szeretném Horthynál, Rákosinál, Kádárnál is hosszabb ideig nevelgetni a nemzetemet. Sok-sok levelet írni a magyar embereknek – beszélgetni velük, szeretem őket. Főleg a nyugdíjasokat, apámat is istápolom, legyen szép és gazdag öreg kora. Nekem a barátság minden, sokat teszek azért, hogy az egykori gázmestert méltó helyére fizessem. Legyen gondtalan élete. Neki is. Ahogyan minden magyaroknak.
Tükröm, megint a hang, egyre idegesítőbb. Mi történhetett, a sámli is táncol alattam. Ha lelépek róla, tükröm, tükröm, nem látom magamat. Benned.
Engem imádnak. Képzeld, az elnök úr sosem kukacoskodik. Kutatóink kutatják a jövőt. Dehogy a sajátjukat. Drága nemzetemét. Dédelgetem az egyházat, legyen még sok imára módja a vallásos embereknek, legyen Isten oktatója a gyerekeknek. És féltem az üldözött keresztényeket. Ha tehetném, befogadnám őket a házamba, a hazámba. Jó ember vagyok, csak le- és kifogyott a bankszámlám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.