TOTÁLIS PROPAGANDA – SEMJÉN ZSOLT ÓVODÁSOKAT OKTATOTT A TANÉVNYITÓN ARRÓL, HOGY NÁLUNK NEM LETT MECSET VAGY PLÁZA A TEMPLOMOKBÓL

168 ÓRA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2019.09.02.

Elképesztő mennyiségű közpénzt fordít a kormány az egyházi oktatásra, ami miatt meg is nőtt az oda járók diákok száma. A kormány igyekszik sikerként beállítani, hogy az állami oktatásból oda menekítik gyermekeiket a szülők.

Nem maradt el idén sem a kormányzati propaganda a tanévnyitó-dömpingen, hétfőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta be az óvodásokat, kisiskolásokat és gimnazistákat a Fidesz-KDNP-világba:

Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával

– mondta az MTI tudósítása szerint Semjén Zsolt Kapuváron, a Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitó ünnepségén.

Amennyiben lehántjuk a propagandát, a miniszterelnök-helyettes leghangsúlyosabb mondata mégis az volt, hogy Magyarországon az egyházi fenntartású közoktatási intézmények és a bennük tanuló gyermekek száma is a kétszeresére nőtt 2010-hez képest. Jelenleg Magyarországon 1067 egyházi közoktatási intézmény van, amelyekbe mintegy 220 ezer gyermek jár.

Bár lehet Semjén más látszatot szeretne kelteni, de az egyházi iskolák számának növekedése csak közvetetten az egyházak állami támogatása miatt, sokkal inkább az Orbán-kormány közoktatási területen véghez vitt aránytalan átalakításai miatt öltött ekkora mértéket.

- az egyházi iskolás diákokra négyszer több állami támogatás jut, mint az állami iskolák diákjaira

- nincs kötelező állami tankönyv

- sokkal több lehet a tantervi eltérés

- külön felvételiztethetnek, jobban válogathatnak a diákok között

Az egyházi iskolák tehát sokkal inkább annak köszönhetik népszerűségüket, hogy a fentebbi előnyöket élvezik, mintsem az, hogy a keresztény egyházi oktatás iránti érdeklődés tört volna előre. Árulkodó adat például, hogy a KSH felmérése szerint is elképesztő mértékben csökken a magukat kereszténynek vallók száma.

Míg 2001-ben a lakosság 74,5 százaléka vallotta magát valamelyik keresztény egyház követőjének, ez 2011-re nagyot zuhant, 54,2 százalékra. A 2016-os mikrocenzus során a KSH nem vizsgálta a lakosság vallási eloszlását. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem fogadta el a méréseket valós eredményként...

ITT OLVASHATÓ