Szerző: GADÓ GÁBOR
2019.09.20.
Tudnunk kellene például, hogy mit gondol az egykori alkotmánybíró (nagykövet, jogászprofesszor) Európa kulturális sokszínűségéről. Érvényt kíván-e szerezni az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 22. cikkének, amely előírja, hogy „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget”. Elismeri-e a Bizottság leendő vezető tisztségviselője, hogy az Európai Unió nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe azokat az embereket, akik másként élnének, másban és másként hisznek, mint az aktuális többség, föltéve persze, hogy betartják a mindenkire kötelező, a közrend fenntartását szolgáló szabályokat. Mielőtt szavazásra kerülne sor az új Bizottságról, tisztázni kellene azt is, hogy a magyar jelölt képes-e azonosulni a Charta 19. cikkével, amely (1) bekezdésében kimondja, hogy „Tilos a kollektív kiutasítás”. Bizonyára megkérdezik majd Trócsányi Lászlót, hogy – a Charta rendelkezéseire is figyelemmel – miként értelmezi az olyan gyakorlatot, amikor egy tagállam ugyan az összes menekültkérelemről önálló eljárásban határoz, ám ez csupán látszólagos elválasztása az ügyeknek, mivel a háttérből instruáló politikai akarat elvárja valamennyi, a tranzitzónában várakozó migráns kérelmének az elutasítását.
A leendő bővítési biztossal arról is szót kellene váltani, miként vélekedik a Charta 54. cikkéről, ami a joggal való visszaélés tilalmát rögzíti. Egy Magyarországon szocializálódott politikussal ugyanis megtörténhet, hogy az emberi jogokkal összefüggő rendelkezéseket úgy értelmezi („csűri-csavarja”), hogy az az előírt követelményekkel szögesen ellentétes eredményre, a Chartában elismert alapvető emberi jogok és szabadságok megsértésére vezet. Elvárható-e továbbá, hogy a bővítési biztos fölemelje szavát, ha azt tapasztalja, hogy egy csatlakozni kívánó állam nem biztosítja a hatóságok döntéseivel szemben a független és pártatlan bíróság előtti jogorvoslatot? A Charta 47. cikke megsértésének számít-e, ha az állam arra használja fel egy bírói fórum elnevezésének a megváltoztatását, hogy a bíróság elnökét tisztségéből soron kívül visszahívja? Trócsányi biztosjelöltet az Európai Parlamentben várhatóan választás elé állítják: elfogadja-e az Európai Unió alapértékeit, vagy pedig kitart eddigi „urai” politikája mellett. Elhatárolódása a magyar kormánytöbbség irányvonalától javítaná annak az esélyét, hogy a nálunk már jól ismert blablát és tolvajbeszédet ne tegyék egész Európában kötelezővé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.