Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.17.
Az uniós szakminiszterek első ízben vonták kérdőre a magyar kormány képviselőjét a jogállamot ért fenyegetések, a sajtó és az igazságszolgáltatás önállóságának leszalámizása miatt. Előzőleg Varga Judit sürgette az Európai Tanácsot, hogy az a jog alapján állva mondjon véleményt, és ne alkalmazzon kettős mércét. Az ülésen a francia megbízott arról beszélt, hogy valamennyiüket aggasztják a demokráciára és az alapvető jogokra leselkedő veszélyek. Kijelentette: a magyar kormánynak bizonyítania kell, hogy megnyugtatóan lezárultak a vitás kérdések. Kovács Zoltán még a tanácskozás előtt úgy értékelte, hogy az EP-jelentése azokon a bírálatokon kérődzik, amelyeket az európai liberálisok 2010 óta vágtak az Orbán-kabinet fejéhez. Majd úgy folytatta, hogy ugyanezek az erők most bosszút akarnak venni, mivel Magyarország a bevándorlók beözönlése ellen foglal állást és ragaszkodik a biztonságos schengeni határokhoz. Németország tegnap arról tájékoztatta a többi tagállamot, hogy igenis szükségesnek tartja a jogállamiság és a brüsszeli támogatások összekapcsolását. Uniós diplomaták azt közölték, hogy a bizonytalan kilátás ellenére hasznos a Budapest elleni eljárás. A tanácskozáson elnöklő finn miniszter azt mondta, hogy egyszerűen csak azt csinálják, amit az alapszerződések ilyen esetben előírnak. Mint elárulta: nem értékelték a helyzetet, de továbbra is foglalkoznak azzal.
A francia Európa-ügyi miniszter aggasztónak minősítette a magyarországi helyzetet, a sajtó és a bíróságok függetlensége, a kisebbségek jogai, a tudomány, illetve az oktatás önállósága kapcsán. De Montchalin Brüsszelben, saját országa, illetve a német kormány nevében is beszélt, miután az Európai Tanács arról faggatta a magyar igazságügyi minisztert, hogy Orbán Viktor miért korlátozza egyre keményebben a médiát, a bírákat, a kutatókat, a kisebbségeket, valamint a jogvédő civileket, mivel az EU szerint ezek a lépések gyengítik a demokráciát. Az osztrák diplomácia arról szólt, hogy az unió sok tekintetben olyan, mint egy család, és ily módon szükség van közös szabályokra, ez pedig a jogállam, anélkül nem működik az egész. A lengyel képviselő ugyanakkor igyekezett mentőövet dobni a magyar félnek, kijelentve, hogy a magyar politika nem jelent rendszerszintű veszélyt a demokratikus normák szemszögéből. Mások ezzel szemben rámutattak, hogy nem szabad kiengedni Magyarországot a szorításból. Timmermans alelnök szintén azt hangoztatta, hogy nincs EU, ha nem tartják tiszteletben a jogállamot. Ehhez képest a tanácskozás után Varga Judit azt fejtegette a sajtótájékoztatón, hogy veszedelmes precedenst teremtene, ha kétségbe vonnák az értékek betartását egy tagállam részéről, csupán csak azért, mert az bizonyos kérdésekben más véleményen van, mint a többiek. Hozzátette, hogy ez a gyakorlat az integráció alapjait vonná kétségbe. Szerinte le kell zárni az egész szerencsétlen fejezetet és az igazán fontos dolgokra kell összpontosítani. A hírügynökség megjegyzi, hogy Orbánt az unióban machiavellisztikus és ravasz politikusnak tartják, aki idáig általában megúszta a felelősségre vonást, leszámítva, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát. Ám a szervezet most azon van, hogy a nagyvonalú támogatásokat a jogállam fennmaradásához kösse az olyan tagok esetében, mint a magyarok és a lengyelek.
A magyar igazságügyi miniszter már a tegnapi brüsszeli értekezlet előtt oldalvágást intézett az EU ellen, mivel azon az alapon támadta Brüsszelt, hogy azt politikai megfontolások vezetik, tovább elfogult és téved, amikor a demokrácia visszaszorításával vádolja meg Magyarországot. Előzőleg az Orbán-kormány 158-oldalas állásfoglalásban fejtette ki, miért tartja elfogadhatatlannak a folyamatban lévő jogállami eljárást. Ám a finn szakminiszter, az összejövetel elnöke visszautasította a boszorkányüldözés vádját. Mint mondta, szó sincs arról, hogy a magyar felet azért állítanák pellengérre, mert az elveti a tömeges bevándorlást, hanem mert megsérti az emberi jogokat, felszámolja a jogállamot és nem tesz eleget a közösségi jognak. Egy részvevő szerint meglepően simán ment a brüsszeli meghallgatás, csupán 9-10 állam tett fel kemény kérdéseket, de köztük volt Franciaország, Németország, a Benelux-csoport valamint több északi állam. A magyarok egészen udvariasan és röviden válaszoltak, de így is megvan a lendület az eljárás folytatásához. Egy másik forrás úgy látta, hogy a magyarok szeretnének mielőbb véget vetni a folyamatnak, ezért lehet, hogy némi engedményt ajánlanak fel. Mindenesetre a tanácskozás előtt napvilágot látott magyar véleményekre reagálva a holland liberális Sophie in’t Veld azt üzente, hogy Magyarország csak ne játssza a mártírt. Csáky Zselyke, a Freedom House eurázsiai kutatási igazgatója pedig azt mondta, hogy a magyar dokumentum két dolog keveredik: a jogi cinizmus és az ellentámadás. Rámutatott, hogy a harcias hangnem azt mutatja: a magyar vezetés magabiztos és kész folytatni a harcot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.