Szerző: WEKERLE SZABOLCS
2019.09.29.
A Rutkai Bori Banda legutóbbi, Űrdöngölők című lemezével tavasszal elnyerte a Fonogram-díjat a legjobb gyereklemez kategóriában. A zenekar vezetőjével az óvodások morális kikezdhetetlenségéről és arról is beszélgettünk, milyen mélyszegénységben élő gyerekek előtt játszani.
– A Rutkai Bori Banda eddig három lemezét hallva egyértelmű: ez ugyan gyerekzene, hiányzik azonban belőle az a gügyögő hang, amely sok hasonló produkciót jellemez. Ez tudatos döntés?
– Rosszul vagyok a butított vagy buta gyerekzenétől. Magamra úgy emlékszem vissza, hogy elég értelmes óvodás voltam. Értelmes és – akkor még – bölcs. Próbálok ehhez az állapothoz visszatérni, mert jó állapot: nyitott, tiszta, morálisan kikezdhetetlen és kreatív. Emlékszem egy képre, ahogy az ovi kerítésén keresztül nézek ki az utcára és azt gondolom, hogy olyan művészetet szeretnék csinálni, ami tetszik az embereknek. Ez elég komoly elhatározás egy ötévestől. Akkor még azt gondoltam, hogy én vagyok a világ legjobb embere, aztán ettől az ideától eltorzított, eltávolított az élet, de ez a legjobb cél, amiért érdemes melózni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.