Szerző: ZALA MIKLÓS
2019.09.23.
Új sorozatunkban a kormányoldalról egyre inkább támadott liberális demokrácia kérdésével foglalkozunk. Elismert kutatókat, tudósokat kértünk fel arra, elemezzék a liberális demokráciák jelenét, az őket ért támadásokat, a bennük rejlő ellentmondásokat és a demokráciák javíthatóságát. Ezúttal Zala Miklós politikafilozófus véleményének adunk teret.
2014 nyarán Fareed Zakariát, az ismert újságírót és a nemzetközi kapcsolatok szakértőjét nem akármilyen meglepetés érte. Orbán Viktor miniszterelnök júliusi tusnádfürdői beszédében ugyanis beemelt egy fogalmat a magyar és a nemzetközi politika hétköznapjaiba, mely addig főleg a társadalomtudományok világában volt csak ismert, épp Zakaria révén. Ez a fogalom az illiberális demokrácia. A meglepődött Zakaria hamar tollat is ragadott, és a The Washington Postban írta meg, hogy Orbán rendszere leginkább putyinizmusként jellemezhető.
Putyinizmusként kategorizálni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem áll messze a valóságtól. Ám annak, hogy itt még mindig kérdésként merülhet fel, hogy Orbán rendszere autokrácia-e, vagy esetleg valamilyen fura típusa a demokráciának, megvan a maga oka, amiben Zakaria is ludas bizonyos mértékig. Ez az ok nem más, mint a liberális demokrácia lényegének félreértése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.