OLAF-JELZÉSEK: AZ ÁTLÁTSZÓ CIKKSOROZATA ALAPJÁN INDULT ÜGYBEN SZABADSÁGVESZTÉST IS KISZABTAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.09.02.

Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig. A bíróság az egyik vádlottat végrehajtandó, társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi vádlott a bűncselekménnyel okozott kárt, mintegy 200 millió forintot teljes egészében megtérítette.

Május elején az ügyészség közleményben dicsekedett el azzal, hogy első fokon elmarasztaló ítélettel zárult egy olyan újabb ügy, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal ajánlása alapján indult. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytatott eljárásban a Központi Nyomozó Főügyészség 2017 áprilisában emelt vádat.

Az ügyészségi közlemény szerint egy cég 2009-ben döntően orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére mintegy nettó 490 millió forint költségvetésű pályázatot nyújtott be, hogy a projektre 214,3 millió forint támogatást szerezzen az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.

A beruházás elszámolásához egy külföldi cégtől mintegy 102 millió forintért megvett eszközöket jelentősen túlárazva, 371,7 millió forintos vételáron szerepeltették a pályázatban. A támogatás felhasználását – a vádhatóság szerint – valótlan tartalmú nyilatkozatokkal igazolták.

A pályázat elszámolását ellenőrző szervezet elől elhallgatták, hogy az eszközök vételárának különbözetét egy közbeiktatott cég révén visszautalták maguknak.

A beszerzett orvosi műszerekkel a vádlottak ugyan 2010 januárjában egy diagnosztikai centrumot létesítettek, de az eszközöket a célnak megfelelően sohasem használták. A Központi Nyomozó Főügyészség az eljárás során megállapította, hogy a vádlottak az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak 182 millió, a magyar költségvetésnek 32,1 millió forint kárt okoztak.

Az ügyészség közölte azt is, hogy az egyik vádlott a cég vezetését ténylegesen ellátó személy, a másik pedig az ötletet kidolgozó ismerőse. Az ügyészség az eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy a két vádlott az uniós pályázaton induló vállalkozást eleve a bűncselekmény elkövetésére hozta létre.

A Fővárosi Törvényszék egyik vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, a másikat – aki a bűncselekménnyel okozott kárt időközben teljes egészében megtérítette – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A Központi Nyomozó Főügyészség azonban nem volt elégedett a bírósági döntéssel, és fellebbezett a kiszabott büntetések súlyosításért...

ITT OLVASHATÓ