NYOLC ÉV LONDONBAN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő 
2019.09.15.

Nyolc év elég sok idő, viszont hihetetlenül gyorsan el tud telni. Nyilván sokan vannak úgy vele, mint mai egyik főhősünk, aki sosem gondolta volna, így aztán nem is készült arra, hogy hosszútávon elhagyja Magyarországot, egyszerűen csak így hozta az élet.

2011. szeptember 2-án egy angol apuka összeszedett a reptéren. Majd 2019-ben még mindig itt vagyok 6 családdal és 15 gyerekkel a hátam mögött - írta az Életem morzsái főhőse.

„A szerencse az, hogy a sok átdolgozott és szürke hétköznapok, hosszú évek ellenére is csodát látok a londoni életemben. Kimondani, hogy egy világvárosban éldegélek, egy drága világvárosban, s mindezt teljesen egyedül teszem évek óta, egy kis tapsot megérdemel. (...)

Természetesen büszke vagyok arra, amit a gyerekkel elértem az évek alatt. Tényleg, annyi tapasztalatom van és tudom miről beszélek. Nem kioktatás szintjén, csak munkahelyemről vett gyakorlati példákat hozva, már adtam tanácsokat gyerekes ismerőseimnek.

Sőt, mikor utazom és jövök-megyek a városban, s látom, hogy egy-két szülő hogyan beszél és viselkedik, türelmetlen a gyerekével, erős késztetés van bennem, hogy odalépjek és beszéljek a gyerekkel. A gyerekkel… (...)

A nanny munka teljesen élvezhető tud lenni, ha jó családnál van az ember, akik megbecsülik és úgy érzi, a keresete megfelelő (vagyis megfelelő óraszámban dolgozik).

Társadalmilag viszont brutálisan alulértékelt munkáról van szó, ami szerencsére nincs alulfizetve, ahhoz képest, mennyire le tudják nézni az embert miatta. Ha minden egyes sajnálkozó pillantás után kaptam volna 1 fontot, amit az évek alatt ki kellett állnom a munkám miatt, már lenne több száz fontom belőle.

Összegezve: 8 év meló magáncsaládoknál. Több száz otthonban pedig megfordultam ügynökségi munkákkal együtt.

Nagyon nagy előnye a helyzetemnek, hogy én kezdetektől a minőségi angolt hallottam. Az én szókincsem tényleg úgy fejlődött, hogy igazi angoltól tanulhattam. Sokan vannak úgy, hogy multikulti közegben, rosszul beszélő spanyolokkal – olaszokkal együtt dolgoznak, aztán x év után sem tart sehol az angoljuk.

Bár én is lehetnék jobb szóban, de rengeteg fejlődtem és két nyelvet párhuzamosan beszélni és cserélgetni sem probléma. Ennél már csak akkor lehetnék még jobb, ha német is előtérbe kerülve és 3 nyelven felváltva. Legyen ez egy cél még az életemben.

Lakhatás… úristen kategória. Még jól menő pozícióban dolgozó ismerősök is lakásmegosztásban, hosszú évek után is. Egy londoni átlagkereset arra elég, hogy shared ownership – lakástulajdon részt vegyen az ember, mondjuk 25%-át a teljes ingatlan értékének.

Ez az jelenti, hogy van egy lakás, ami ér 600 ezer fontot, de a bank egy személynek „csak” 150 ezer fontnyi hitelt tud adni keresete nyomán. Vagyis így a lakás 25%-át képes megvenni jelzáloghitellel az illető, s 75%-ra élete végéig fizetheti a bérleti díjat, ami a viszont a piaci ár alatt mozog.

A fenti ügylettel lett pár ismerősömnek lakása Londonban, pontosabban lakástulajdon része..."

ITT OLVASHATÓ