„NE JÁTSSZA A MÁRTÍRT!”

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.09.20.

...A kormányfőnek és embereinek azonban sajnálkozva kellett tudomásul venniük, hogy az uniós választásokon a fenti erők áttörése elmaradt, és az ideológiai cuccolásnak momentán vége. Az áru persze – vigyázat! – raktáron fekszik. Tény azonban, hogy a nyugati importőrök, az olasz és osztrák eszmetársak, akiket Orbán Európa megmentőiként mutatott be nem is olyan régen, mostanában épp megbuktak. Salvini és Strache nincs alakító helyzetben, Orbánnak a radikálisok helyett ilyenformán be kell érnie azzal, hogy az unió sokáig érinthetetlennek tűnő értékszilárdsága talán mégsem olyan kikezdhetetlen. A német autógyárak érdekei mégiscsak jelentős hatótényezők, más kérdés, milyen szörnyű, hogy a magyar kormány az európai civilizációs értékek gyengülésére játszik. Semmi mást nem tesz, mint a politika mostanában kétségtelenül zavaros vizében halászik. Ehhez állatira ért. Ezt nevezi Orbán Viktor európai politizálásnak.

De újabban mintha egyre többen mutatnának rá erre a képtelenségre, egyre többen jönnek rá, hogy az ország vezetői jellemhibás emberek. Az Euronews magyar adásának brüsszeli tudósítója megkérdezte Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét a legutóbbi meghallgatásról, aki magyar fül számára keserves tapasztalatot közölt. Kijelentette, sokszor látja azt a magyar kormány embereinél, hogy szemtől szemben nagyon barátságosak, de amikor olvassa, hogy utána miket nyilatkoznak róla a magyar sajtónak, alig akarja elhinni, hogy ugyanazokról van szó. „Mást mondanak a magyar sajtónak, és mást mondanak nekünk” – tette hozzá.

Önmagában is baj, ha valaki attól függően szól, kivel áll szemben, vagy épp merre jár, nem hiszem, hogy egy kormányfő összevissza beszélhet.

„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió” – fogalmazott.

Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia–német közös álláspontot, amelynek értelmében a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”. Ez a kijelentés, bárhogy is, eléggé messze esik attól a széltében hangoztatott magyar kormányállásponttól, hogy Magyarország Európát védi, a kontinens bástyája, ahol Orbán nem más, mint Dobó István.

A The Guardian cikke kiemelte, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter a Twitteren azt írta: Magyarországot „azért állítják pellengérre, mert ellenzi a tömeges bevándorlást”. Ezt azonban nagyon hamar visszautasította Sophie in ‘t Veld holland EP-képviselő, aki leszögezte: „Önöket nem a tömeges bevándorlás elutasítása miatt állítják pellengérre, hanem az emberi jogok megsértéséért, a jog uralmának lerombolásáért, és azért, mert nem tesznek eleget az uniós jog szabályainak. Ne játssza a mártírt!” Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a kormányfő nem egyenes ember. És félrebeszéléseit azzal indokolja, hogy a magyar érdekeket védi. Hazudozással sokat el lehet érni, de a végtelenségig nem lehet művelni. Nyilvánvaló mellébeszélés, hogy Európa vonalait védjük, de együgyű kerítésépítésnél messzebbre nem is akar nézni a magyar kormány, ezt világosan látják ott is, ahol a kormányfő két hete még barátokat gondolt. Luigi Di Maio olasz külügyminiszter, a kormánypárti Öt Csillag Mozgalom vezetője közleményében pontosan fogalmazott a magyar nyilatkozatokat hallva: könnyű szuverenistának lenni mások határaival. Aki nem fogadja el a kvótákat, azt keményen szankcionálni kell. Di Maio közölte, Olaszország nem képes és nem is fogja többé egyedül vállalni az egész Európai Uniót érintő problémát.

Egyértelmű: az Orbán-rendszer addig létezik, amíg ő maga, saját kezűleg és saját ideológiai beszállítóival együttműködve képes lesz időről időre megújítani a migránskérdést. Az így fenntartott helyzetet aztán – ugyancsak a kormány bőkezű adományaival fenntartott – úgynevezett elemző intézetek ipari méretű megtévesztéseinek, napi halandzsáinak a segítségével a végletekig hiszterizálva kihasználja. A hatalom megtartásának kiváló eszköze jellemhibás emberek számára.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)