NAGY KÉRDÉS, LÁTUNK-E JOBB MAGYAR FILMET IDÉN

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2019.09.14.

A locarnói és a szarajevói filmfesztiválon is díjazott A létezés eufóriája egy kivételes táncelőadás elkészüléséről szól, de a saját jogán is érvényes alkotás. A főszereplő, Fahidi Éva személyisége és története annyira erős, hogy bármilyen produkciót elvinne a hátán.

2018 a magyar dokumentumfilmek éve volt. Sorra arattak sikereket olyan fiatal alkotók, akik nemzetközi környezetben tanulták meg, hogy néz ki ma egy dokumentumfilm, és friss szemléletmódjukhoz különleges történeteket is találtak. Az Egy nő fogságban, a Könnyű leckék, a Nagyi Projekt intim és érzékeny, ugyanakkor egyetemes érvényű, szélesebb társadalmi kontextusba illeszkedő filmek. Nagyon úgy néz ki, hogy idén folytatódik a sor, legalábbis Szabó Réka filmje, A létezés eufóriája egyértelműen az említettek mellé kívánkozik.

Szabó helyzete egyszerre volt nehezebb és könnyebb, mint a felsorolt filmek rendezőié. Nehezebb volt, mert velük ellentétben nem filmrendező, illetve nem elsősorban az, hanem színházi rendező és tánckoreográfus, a Tünet Együttes vezetője. Rendezett ugyan korábban két kísérleti rövidfilmet, és a társulata előadásait is filmre vették, dokumentálták, ezek mégsem ugyanolyan súlyú feladatok voltak, mint az egész estés dokumentumfilm elkészítése. Ráadásul Szabónak egyszerre kellett foglalkoznia a készülő filmmel és a táncelőadással, amelynek a próbafolyamatát nyomon követi A létezés eufóriája.

És itt jön a képbe a rendező szerencséje: olyan erős anyaggal dolgozhatott, pontosabban egy olyan erős személyiséggel, aki bármit elvinne a hátán.

Fahidi Éva története bejárta a magyar sajtót: 18 évesen hurcolták el családjával együtt Auschwitz-Birkenauba, ahol az apját, anyját és húgát is megölték. Ő túlélte a holokausztot, férjhez ment, és hosszú évtizedeken át nem beszélt a múltjáról. A rendszerváltás után viszont felszínre tört benne a trauma, könyvet írt a tapasztalatairól. Azóta számos előadásra hívták külföldön, később Magyarországon is, és mindenhol képviseli, amire állítása szerint feltette az életét: tanúskodik a holokausztról. Szabó és Fahidi szegről-végről rokonok, a rendező pedig az idős nő történetéről állította színpadra 2015-ben a Sóvirág című táncelőadást. De Fahidi Éva nem csak megfigyelője volt az előadásnak, hanem az egyik főszereplője is – kilencvenévesen...

ITT OLVASHATÓ