Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR / KLUBRÁDIÓ
2019.09.23.
Kutatásuk, amelyet az ELTE-PPK szociálpszichológia tanszék két kutatójával, Faragó Laurával és Kende Annával készítettek, azt vizsgálta, hogy a vágyteljesítő álhírekben (olyan jó hírek, amelyekben hinni szeretne a célközönség) kik hajlamosabbak inkább hinni: konzervatívok vagy liberálisok, Magyarországon kormánypártiak vagy ellenzékiek - ismertette Krekó Péter.
A korábbi kutatások más típusú álhíreknél azt is mutatták, hogy a jobboldaliak, kormánypártiak hajlamosak jobban hinni ezekben, de azt is, hogy az ellenzékiek, akik az aktuális hatalmat akarják kikezdeni egy "gerilla-narratívával". Ők azt találták, hogy egyik sem, van viszont egy fajta szimmetria. Azok, akik hajlamosabbak hinni az álhírekben, erős politikai elkötelezettséggel rendelkeztek vagy a kormányoldal irányában vagy a kormány ellenében. Ők hajlamosabbak voltak azt hinni, hogy akik ezeket közlik, megbízható, hiteles újságírók, míg az ellenoldal hírek csak propaganda termékei.
Vágyteljesítő álhír volt a kormányoldali szavazók számára, hogy az uniós ügyészség minden vád alól felmentette a kormányt, az ellenzékiek számára pedig, hogy egy időközi választáson nagy győzelmet arattak a kormánypárti jelölt fölött. Igyekeztek, hogy hihetőek legyenek.
Persze volt olyan az erős politikai preferenciával rendelkezők között is, aki nem hitte el ezeket, de ez volt a legerősebb összefüggés. A politikai elkötelezettség hajlamosít az álhírekre. Ebből következik, hogy senki nem védett a téves információkkal szemben, noha az emberek szeretik azt hinni, hogy csak az ellenoldal fogékony ezekre. Nem szabad megbízni azokban a hírforrásokban, amelyek csak olyan információkat közölnek, amelyeket látni szeretnénk, ez az álhíroldalak egyik legfőbb jellemzője és célja, hogy az elfogultságunkon keresztül manipuláljanak minket.
Ők csak a pozitívakat vizsgálták, de természetesen az álhírek egy része félelmet, szorongást kelt, indulatot szít - közölte. Az álhírek általában erős érzelmeket keltenek az olvasóban, vagy mobilizálják, vagy reménnyel töltik el...
Vágyteljesítő álhír volt a kormányoldali szavazók számára, hogy az uniós ügyészség minden vád alól felmentette a kormányt, az ellenzékiek számára pedig, hogy egy időközi választáson nagy győzelmet arattak a kormánypárti jelölt fölött. Igyekeztek, hogy hihetőek legyenek.
Persze volt olyan az erős politikai preferenciával rendelkezők között is, aki nem hitte el ezeket, de ez volt a legerősebb összefüggés. A politikai elkötelezettség hajlamosít az álhírekre. Ebből következik, hogy senki nem védett a téves információkkal szemben, noha az emberek szeretik azt hinni, hogy csak az ellenoldal fogékony ezekre. Nem szabad megbízni azokban a hírforrásokban, amelyek csak olyan információkat közölnek, amelyeket látni szeretnénk, ez az álhíroldalak egyik legfőbb jellemzője és célja, hogy az elfogultságunkon keresztül manipuláljanak minket.
Ők csak a pozitívakat vizsgálták, de természetesen az álhírek egy része félelmet, szorongást kelt, indulatot szít - közölte. Az álhírek általában erős érzelmeket keltenek az olvasóban, vagy mobilizálják, vagy reménnyel töltik el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.