KELET-NÉMETORSZÁG: ERŐSNEK AKAR LÁTSZANI, DE CSAK GYENGÍTI MAGÁT?

ALAPBLOG
Szerző: ZENTAI PÉTER
2019.09.04.

Az AfD párt erőteljesebb szinrelépésével, választási sikereivel gyengíti Kelet-Németországot, holott a kelet-német szavazók ennek az ellenkezőjét hiszik. Az az igazság, hogy az országrész főként amiatt „szenved”, hogy nem lakja elég ember, pláne nem fiatal ember. Bevándorlókat kellene befogadniuk, ehelyett a vasárnap zajlott választások eredményei ezt üzenik a potenciális nyugat-német és külföldi bevándorlóknak, munkaerőnek: 

„nehogy oda menj, mert csak bajod lehet belőle”.

A Halle-i székhellyel működő IWH elnöke, Reint Gropp szerint a külföldi tőke és az egyetemi, kutatási szféra is várhatóan visszafogja magát azok után, hogy két keleti-német tartományban, Brandenburgban és Szászországban óriási számban szavaztak az idegenellenességével és szélsőjobboldali propagandájával elhíresült pártra a polgárok.

Az interjúalany azonban nem számít arra, hogy az AfD erősödése Kelet-Németországban átterjed Nyugat-Németországra. A dolgok mai állása szerint Kelet-Németországnak a nagy károkat saját maga okozza.

Zentai Péter: Bejött hát, amire néhány héttel ezelőtti beszélgetésünkben inkább én számítottam, mint Ön. Tudniillik, az Önöknél szélsőjobboldalinak nevezett, másutt inkább populistaként számontartott AfD párt egészen kiváló eredményeket produkált a legfejlettebb keleti német tartományban, Szászországban és Brandenburgban úgyszintén. Szóval, mégis csak az a tanulság, hogy a keleti németek és a nyugati németek mentalitásában kell keresni a különbséget – ahogy én mondtam?

Reint Gropp: Néhány héttel ezelőtt erre a felvetésre határozott nemmel feleltem. Ezt most is fenntartom, de hozzá kell tennem azt, amit a múltkor elmulasztottam kiemelni: az itt, Kelet-Németországban élő, főként 45 évnél idősebbekben az egykori NDK kialakított egy sajátságos, akkoriban -kívülről nem feltételezett- természetellenes nemzettudatot. Az egy – mai szóhasználattal – populista rezsim volt, amely a tömegek tudatának kizárólagos befolyásolásával képes volt olyan, a nyugati, liberális rendszerben elképzelhetetlen „mutatvány” végrehajtására, hogy egyidejűleg tudott nacionalista és antinacionalista üzeneteket a fejekbe oltani.Folytatta a náci idők közösségi nevelését, napestig ismételgetett olyan jelszavakat a monopolizált sajtóban -szintén a náci időkre hajazva – amelyek lényege: hogy az „NDK a világ egyik legsikeresebb, legirigyeltebb országa, a dolgozó nép paradicsoma, ahol csak a munka, a család és az eszme számít. A nyugati liberalizmus viszont csak az individualistáknak, a dekadens, maguknak élő egyedeknek tud kedvezni, az egész a nép elnyomásán alapul”.

Az AfD által mostanság sugallt megújított német nemzettudat nagyjából megegyezik az egykori NDK-s nemzettudattal, s hoz létre egy kelet-német reneszánszt. Amolyan felszabadító élményt nyújt tehát az AfD propaganda a volt NDK-soknak, azoknak a tömegeknek, akik – bármennyire is javult effektíve anyagi értelemben az életük az utóbbi három évtizedben – az újraegyesítésben csak valamiféle gyarmatosítást látnak, másodrangú polgárként érzik magukat. Számukra az AfD reménysugárt jelent: hogy végre létezik az egyesített Németországban egy olyan politikai erő, amely jóváteszi az elmúlt harminc év „Kelet-Németország népével szemben elkövetett igazságtalanságait”...

ITT OLVASHATÓ