INDEX
Szerző: FÜLÖP NORBERT
2019.09.04.
Egyre nehezebb előteremteni a minimálisan szükséges önerőt egy hitelből történő lakásvásárláshoz, ráadásul nem csak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is. Ennek két fő oka van: a nettó jövedelem nem volt képes lépést tartani az elmúlt néhány év ingatlanpiaci drágulásával, illetve a bankok a vételár mind kisebb százalékáig hiteleznek.
Az ingatlanok ára bár a korábbiaknál valamelyest lassabb ütemben, de továbbra is emelkedik, vagyis mind több pénz szükséges a vásárláshoz. A budapesti ingatlanok például 2018 végén átlagosan 97%-kal kerültek többe, mint 2015-ben, de az egyéb városokban is 50% felett volt a drágulás négy év alatt az MNB adatai szerint.
Eközben a budapesti, teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 162 ezer forintról 219 ezer forintra emelkedett, ami kicsivel több, mint 35% feletti bővülés.
Eszerint, ma jelentősen többet kell dolgozni egy saját tulajdonú ingatlan vételárának előteremtéséhez, mint az évtized elején.
Emiatt mind fontosabb szerepe van a lakásvásárláshoz kapcsolódó támogatási és finanszírozási lehetőségeknek.
A hitelek esetében két kritikus pont van:
- A nagyobb hitelösszeg miatt magasabb igazolt jövedelemre van szükség.
- A nagyobb hitelösszeg miatt nőtt a minimálisan elvárt önerő.
A szükséges igazolt jövedelem nagyságát az úgynevezett JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) rendelet szabályozza. Eszerint a havi hiteltörlesztők az igazolt jövedelem legfeljebb 50%-át tehetik ki egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitel felvételekor, amennyiben az igazolt jövedelem nem éri el a havi 500 000 forintot. Például: egy havi 150 000 forintos havi törlesztőhöz ebben az esetben minimálisan 300 000 Ft nettót kell tudnia igazolnia az adósnak vagy az adósoknak...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.