Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.09.12.
Hát, Méltóságos Uram, ez elég nagy baj. Rezsicsökkentés nélkül már évek óta kevesebbet fizetnénk a villanyért meg a gázért, ha csak kis részét megkaptuk volna annak az árcsökkenésnek, ami a világpiacon bekövetkezett. Ezt nem én mondom, mert én csak egy buta jogász vagyok, de számos, a témához igazán értő közgazdász állítja.
Aztán meg még azt is írja a miniszterelnök bájos levelében, hogy „ha sikeres a gazdaság, akkor annak eredményéből részesülnie kell az idősebb nemzedéknek is!” Hát ez bíz’ jó lenne, ha így lenne! De akkor Méltóságos Uramék miért szüntették meg a nyugdíjak úgynevezett svájci indexálását? Miért csak az infláció mértékével növelték a nyugdíjakat és miért hagyták figyelmen kívül a gazdaság teljesítményét? Már ha az tényleg olyan pazar volt.
A legelkeserítőbb mondat a levél végén található: „a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a magyar kormányra”. Hát ettől erősen tartunk mi is.
Arról nem is ejtenék most szót, hogy ez a kilencezer forint sok vagy kevés. Van, akinek sok, van, akinek nem. Inkább arról, hogyan tudták kitalálni a legmegalázóbb módját annak, miként lehet megkapni ezeket a háromezer forintos címletű, gyönyörű, világoskék, vízjeles pazar rezsiutalványokat, amelyekhez még - a nagyobb rongyrázás kedvéért - egy fedlap is jár. Vajon mennyibe került ezeknek a gyönyörűségeknek a kinyomtatása?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.