Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.09.14.
Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint drog minden olyan szer, amelyik a szervezetbe kerülve annak működését befolyásolja. Drogon tehát nem csupán a kábítószereket értjük, hiszen ezt a szót használják a gyógyszergyártásban és megjelenik az illatszereket, háztartási szereket árusító bolt, a drogéria nevében is. E definíció alapján drog az alkohol, a kávé, a cigaretta is. Kábítószernek viszont csak azokat a drogokat nevezzük, amelyeknek a termesztése, kereskedelme, fogyasztása illegális. Így azután a kábítószerrel foglalkozó tudományos munkákban a szó többértelműsége miatt nem is használják a drog kifejezést. Ez a cikk azonban nem tudományos értekezés, ezért a kábítószert és a drogot azonos értelemben fogom használni.
A drogokat hatásuk alapján szokták csoportosítani. A narkotikus/nyugtatószerek közé tartozik az alkohol, a heroin, a morfium és a metadon. Ezek között van legális szer (az alkohol), az utóbbi kettőt csak orvosi célra szabad használni, a heroint arra sem. Hallucinogén szer az LSD, a látnokzsálya, a kannabisz és a meszkalin. Serkentő vagy stimuláns szer az ecstasy, a nikotin, a koffein, a kokain, a speed és a poppers. Ez utóbbi csoport is vegyesen tartalmaz legális (nikotin, koffein) és tiltott szereket. A poppers a kábítószerek történetében fiatalnak számító parti- és szexdrog, sokan csak az „ütős flashe” miatt használják, mert a folyadék gőzét belélegezve rögtön hat. Messze nem veszélytelen szer: hirtelen csökkenti a vérnyomást, eszméletvesztést és tartós látáskárosodást okozhat.
Egyes drogok hatását az emberiség évezredek óta ismeri, az egyiptomiak háromezer évvel ezelőtt már fogyasztottak marihuánát. Az 1900-as évektől kezdve jelentek meg a piacon új drogok, leginkább a hallucinogén szerek. Hogy a történelem nagyjai sem voltak mentesek a kábítószerek használatától, azt számos feljegyzésből tudjuk. Drogfogyasztó volt Viktória királynő, Stevenson, Freud, Churchill, Csáth Géza, de az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka, Klapka György sem feküdt le úgy, hogy el ne szívott volna egy hasisos cigarettát (a hasist a marihuána gyantájából készítik).
De térjünk vissza a mához és Magyarországhoz. A büntető törvénykönyv (Btk.) Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények című fejezetben szabályozza a kábítószerrel visszaélés minden formáját. Hogy érzékeltessem, mennyire bonyolult a szabályozás, a Btk.-án kívül még vagy tíz egyéb jogszabályt is ismerni kell annak eldöntéséhez, mikor mi minősül kábítószernek, vagy kábítószer-prekurzornak. (A prekurzor olyan vegyület, amely egy másik vegyületet előállító reakcióban vesz részt.) De maga a Btk. is oldalakon keresztül sorolja a különböző elkövetési magatartásokat, jogi kifejezéssel tényállásokat, alap- és minősített, illetve kedvezményezett eseteket. Ráadásul egy olyan hétköznapi kifejezés, mint a kereskedés, jogilag számos magatartást jelent: „kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik”, a kábítószer birtoklása kifejezés pedig a „termesztést, előállítást, megszerzést, tartást, az ország területére való behozatalt, onnan kivitelt vagy azon átszállítást” is jelenti. Mindemellett a bíróságnak tisztáznia kell, hogy az előtte lévő ügyben mennyi a kábítószerben lévő tiszta hatóanyag, mert annak mennyiségétől is függ a cselekmény minősítése és a kiszabható büntetés mértéke...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.