Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.09.13.
Kedden este a 168 Óra című hetilapot kiadó Telegráf Kft. lapigazgatója közleményt adott ki, amelyben hivatalosan is megerősíti, hogy októberben távozik a lap főszerkesztői posztjáról Tóth Ákos, aki több mint három éve irányítja a lapot. A kiadó Rózsa Pétert, a Klubrádió eddigi főszerkesztő-helyettesét kérte fel a lap vezetésére. Indokként fölhozza, szeretnék, hogy a rádió és az újság „az eddigiektől eltérően ne elkülönülve, hanem végre egymást támogatva” működhessen tovább. Vele távozik Lakner Zoltán és Krajczár Gyula főszerkesztő-helyettes is. Utódlásukról Rózsa Péter később dönt.
Természetesen van olyan szempont, hogy a médiatulajdonos két elemét „egymást támogatva” jelenteti meg, minden döntése legitim: annak a sorsáról dönt, ami az övé. A Klubrádió meg a 168 Óra amúgy is valamiféle szimbiózisban él, most legalább ezt megerősítették. Mindkettő támaszkodik az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Brit Média nevű cégre. Egy épületben működnek, a rádió energikusan szemlézi a lapot, ami majdnem úgy néz ki, mintha szakmai alapon történne, pedig dehogy. Voltaképp nem egyéb ez, mint a rendszerváltáskori szimbiózis újraélesztése. A lap története akkor egy rádióhoz kapcsolódva indult, mondhatni abból nőtt ki, első számaiban a Kossuth rádió hétvégi politikai magazinjában megjelent anyagokat, többségében interjúkat közölték újra. A mai helyzet persze jelentősen eltér az akkoritól, amíg ugyanis egyetlen rádió működött egy-két csatornával, addig lehetett akár érdekes is a belőle kinőtt újság. Ma egy ilyen koncepció biztosan nem átütő: sőt, több benne a veszély, mint az esély. Negyvenöt éve dolgozom a nyomtatott sajtóban, és azt biztosan állíthatom, hogy a rendszerváltás utáni évtizedek koncepcionális, formai vagy strukturális lapátalakításai több rombolást hoztak, mint építést. És nem csak az olyan ész nélküli, erőszakos átalakításokról beszélek, mint Széles Gábor pusztítása a Magyar Hírlap esetében, vagy amelynek során Schmidt Mária szétzúzta a Figyelőt, mert ennél kisebb súlyú átalakítások sem hoztak semmi jót, inkább olvasóvesztést. Amikor tehát olyat hallok, hogy „egymást támogatva kell megjelenni”, akkor a szemem előtt egy jéghegyről leszakadó tömb jelenik meg, ami lassan el is olvad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.