EGY. CSAK EGY LEGÉNY

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.08.30.

Mindenkit el fog bűvölni a Fertő tó partja, ha megvalósul a tervezett gigaberuházás, az ország legnagyobb, minimálisan harmincmilliárd fo­rintos turisztikai fejlesztése: látogatóközpont, hatalmas sportterület, szállodák, éttermek, bárok, vitorláskikötő, ötszáz csónakos horgász­hely, a vendégek semmiben sem szenvednek majd hiányt. A mostani elhanyagolt, madárfüttyös, nádsusogásos, békakuruttyolásos tópart el­tűnik, a látványtervek betonnal, térkővel és arrafelé szokatlan, hatal­mas épületekkel nyűgözik le az érdeklődőt, aki nyilván azt is örömmel veszi tudomásul, hogy kormányunk úgyszólván az egész partszakaszt be fogja építeni.

Vagyis olyan környezetet hoz létre a világörökség részét képező Fertő-tájon, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, ahol alkalmasint a szú­nyog se bír megmaradni, ergo szúnyogirtásra a továbbiakban nem lesz szükség.

A helybeliek úgy tudják, hogy a kivitelező Mészáros Lőrinc vala­melyik cége lesz, írja az Átlátszó, persze a helybeliek ma már minden beruházás mögött Lőrinc barát megnyerő mosolyát látják fölfényleni. Az ötlet azonban nem az övé, azt az egyszerű nép országunk első szá­mú turisztikai szakértőjének, Tiborczné asszonynak tulajdonítja, nevét az imáikba foglalják emiatt. Uralkodónk legidősebb leánygyermeke a Fertőn vitorlázott egy alkalommal, a helyszínt kedvére valónak találta, pattintott az ujjával, és a tervezés legott megkezdődött. Persze ez le­genda csupán, a valóságban nyilván napok, sőt talán hetek is elmúltak az ujjpattintás és a gépezet mozgásba lendülése között, ám ami késik, nem múlik.

„Olyan színvonalú lesz a Fertő-part, ami teljesen átpozicionálja a térség turisztikai térképét. Többet fog tudni a tó magyar oldala, mint az osztrák” – mondta tavaly a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik ve­zetője ugyancsak az Átlátszó szerint, persze van, aki még ennek se örül. Némelyek avval kezdik, hogy a Fertőnek magyar oldala nincs is, csak egy rövidke magyar partszakasza van, melyet apostoli kormány­zatunk a tervek szerint szétbarmol és tönkre vág, nyilván sokkal ered­ményesebben, mint a Balatont. A lokálpatriótáknak az se tetszik, hogy a beruházást irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. ezt a bizonyos magyar partszakaszt lezárta, és biztonsági emberekkel őrizteti, se ki, se be, a fákat kivágatta, semmilyen kérdésre nem vála­szol. A tóparton álló cölöpházak tulajdonosai azt gyanítják, hogy leg­alább ötven-, de inkább százmilliót érő nyaralójukat ki fogják sajátítani, kártérítést nem kapnak, sőt az épületet is nekik kell lebontaniuk.

Hogy ezt honnan veszik, nem tudható, de erősen sanszos, hogy jó nyomon járnak. Kisajátítják, nem fizetnek, lebontása pedig az eddigi tulajdonos kötelme leend, ki másé. Ahol fát vágnak, ott hullik a for­gács. Ami pedig a tópart lebetonozását, a növényzet kiirtását és általá­ban a természeti környezet megnyomorítását illeti, azt jobb körökben nemzet- és országépítésnek nevezik.

Lehetne rosszabb is akár...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)