CHARLES DE MACRON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2019.09.13.

A világ régen volt annyira hiányában a nagy formátumú, vizionáris vezetőknek, mint napjainkban. Donald Trump amerikai elnök hencegve vallja, hogy ő elsősorban nacionalista, nem akar a világ elnöke lenni, s nem híve a multilaterális nemzetközi együttműködésnek. Hszi Csin-ping kínai államfő defenzívába szorult, mindenekfölött Washington kereskedelmi háborújának és feltartóztatási törekvéseinek semlegesítése köti le a figyelmét, miközben otthon lassul a gazdaság, Hongkongban pedig baljós zavargások folynak. Európában Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán katonai kalandjával tartósan elszigetelte magát, kirakták a szűrét még a G8-as országcsoportból is. Angela Merkel kancellárra, az egykori német vasladyre már rá sem lehet ismerni, politikusi végnapjait éli. A Brexit által lekötött brit vezetőkről pedig jobb nem is beszélni, annyira lenullázták magukat az európai színtéren.

Ebben a nemzetközi vezetői konstellációban Emmanuel Macron, Franciaország 41 éves elnöke mindinkább úgy viselkedik, mint a világ államfője. Személyes külpolitikai ambíciói eget verőek. Nem véletlenül tekinti a legendás Charles de Gaulle exelnököt külpolitikai mintaképének és hősének, aki szerint Franciaországnak „nemes és civilizált” vezetői szerepet kell játszania a nemzetközi porondon, mivel erre hivatott. Macron értelmezésében ez a szerep ma főképp a nemzetközi rendszerben burjánzó illiberalizmus, unilateralizmus, a „nacionalista szuverenisták” elleni fellépés párizsi irányítását és koordinálását igényli. A francia elnök alig titkoltan a liberális értékek, az antipopulizmus és a multilateralizmus globális bajnoka kíván lenni...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)