Szerző: HaFr
2019.09.24.
...A "keresztény szabadság" kiválasztása a rezsim tehetetlenségét tükrözi abban, hogy a negativitásra (tolvajlása, félelemkeltésre, bezárkózásra, relativizálásra és gátlástalan hazudozásra épülő) politikájának fenntartható fordulatot adjon -- és nem is fog. Az Orbán-rezsim valójában máról-holnapra él, ami a hívei aktivizálását illeti és ha egyszer összeroppan -- mert a negativitás hitelét veszti --, akkor nagyon össze fog roppanni. Ezt kellene tudnia elhárítani, amíg lehet. Ezért habár a "keresztény szabadság" kétségbeesett, de buta választás is, viszont érthető. Alternatívája: a nyílt fasizmus. Azon az úton ugyanis, amelyen Orbán jár folyamatos válság-üzemmódban, a konszolidáció erőforrásai és lehetőségei nélkül, a "keresztény szabadság" híján csak a virtigli fasizmus felé lehet továbblépni, aminek a stabilizációs ereje persze ugyanúgy csekély, de mellette a legitimációs ereje is az. Bár ez az ország elnézte a zsidók összeszedését annak idején, de nem gondolnám, hogy fasiszta lenne. Ez az ország csak hagyományosan képességhiányos és fél. Ezeket Orbán mára nagyjából kimerítette, nincs bennük sokkal nagyobb politikai tartalék. Nem lehet migránsokkal és 400 forintos euróval rendet tartani ott, ahol a rendnek nincs más alapja.
De a "keresztény szabadság" a félelem közepette is már inkább értetlenséget szülhet az Orbán-fanok körében, akiknek többsége köszöni szépen, nem kér a kereszténységből. Ezen a ponton előbb-utóbb szétteszik a kezüket és felteszik a kérdést (először csak magukban): kell nekünk ez a Viktor gyerek? Aztán elkezdik áthidalni a kognitív dissszonanciát magukban: végül is sose kellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.