Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2019.09.29.
születésnapját a magyar, akinek nevét
megtanulta kiejteni a világ tudományos
elitje, pedig nem könnyű:
Csíkszentmihályi Mihály. A pozitív
pszichológia egyik legnagyobb hatású
képviselőjeként ő írta le a flow jelenségét,
amely gyakorlatilag a boldogság kulcsa.
De mit is jelent ez, és mennyi esélyünk
van megtapasztalni ezt egy korban, amely
minden eddiginél jobb eszközökkel
forgácsolja szét a figyelmünket?
Csíkszentmihályi
A magyar panaszos nemzet, negatívak vagyunk, rosszkedvűek, az öngyilkosságok számában is élen járunk – tudjuk ezt. Milyen érdekes, hogy mégis éppen egy magyart ünnepel a világ a pozitív pszichológia egyik, néhány pályatársa szerint egyenesen a legnagyobb szaktekintélye. Persze ő maga nem lepődne meg a dolgon, ismert jelenség a pszichológiában, hogy ha nem azt másoljuk, amit gyerekkorunkban magunk körül látunk, akkor a szöges ellentétét.
Csíkszentmihályi Mihályt a magyaros sírva vigadás helyett az érdekelte, hogy mikor, mitől boldogok az emberek, és mit lehetne tenni azért, hogy boldogabbak legyünk, és ennek a kérdésnek szentelte életét.
Nem csoda: korán megtapasztalta az élet sötét oldalát, hiszen amikor 1934. szeptember 29-én megszületett, Európát már javában fenyegette a fasizmus és a nácizmus, nem sokkal később pedig kitört a világháború. Egyik bátyját elvesztette a háború nyomán, a másikat hosszú évekre egy szibériai munkatáborba hurcolták. Apja révén pedig, aki diplomata volt, a kommunista rendszer gonoszságába is belelátott: apja nagykövet volt Olaszországban, amikor a kommunisták ’49-ben hatalomra kerültek, ám mivel nem akarta a rendszert szolgálni, lemondott hivataláról – melyre válaszul a Párt megfosztotta őt és családját is a magyar állampolgárságtól.
Apja éttermet nyitott Rómában, hogy eltartsa a családot, Mihály pedig otthagyta az iskolát, hogy segítsen neki. Tizenkilenc éves volt, amikor összespórolt annyi pénzt, hogy elmehessen Svájcba síelni, és ez az út sokkal fontosabbnak bizonyult holmi üdülésnél. Szerencsétlenségére egy hirtelen felmelegedés miatt ugyanis egyik napról a másikra elolvadt a hó, ő pedig programot keresett magának, és mivel a mozi iszonyú drága volt, úgy döntött, beül egy előadásra, amelyet az akkoriban megszaporodott UFO-észlelésekről és azok lélektanáról tartott egy pszichológus. Az előadás lenyűgözte Csíkszentmihályit, a világháború után megrogyott világrend és az összeomlott keretek és értékek hiányához vezette vissza a jelenséget, és annyira jól beszélt, hogy hazatérve hősünk elkezdte felkutatni az előadó írásait. Volt bőven mit elolvasnia, az előadó ugyanis nem volt más, mint Carl Gustav Jung, az azóta igazi legendává vált pszichológus.
Csíkszentmihályi az ő hatására kezdett el komolyabban a pszichológiai iránt érdeklődni, nem sokkal később, huszonkét évesen pedig az Egyesült Államokba emigrált, és beiratkozott a Chicagói Egyetemre, ahol aztán mind diplomáját, mind doktori fokozatát szerezte, és ahol később tanított is. A bizonyítási vágy hajtotta, éjjelente dolgozott, aztán pár óra alvás után ment is az egyetemre, és később sem csökkent a szorgalma. Szakmájának egyik legtermékenyebb szerzője lett, tucatszám írta a tanulmányokat a boldogsággal kapcsolatos kutatásairól, ám az igazi érdemi figyelem csak relatíve későn érkezett meg az életébe: már túl volt az ötvenen, amikor megkereste egy könyvkiadó, hogy ugyan, formálja már könyvvé, amit addig a kutatásaiból tanult. Ez lett az 1990-ben megjelent Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája (pontosabban ennek angol nyelvű eredetije), mely azóta a pozitív pszichológia klasszikusává vált, több folytatása született, és seregnyi kutató hivatkozott rá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.