TÖBB HAVI FIZETÉSÜKET BUKJÁK EGYETEMI OKTATÓK A MEGSZORÍTÁSOK MIATT

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.08.01.

A felsőoktatási törvény előírja, hogy mikor kell előléptetni egy egyetemi oktatót, azonban sok egyetemen mégsem ennek megfelelően működik a rendszer. Ez a kormánynak kedves egyetemeken nem okoz gondot, de például az ELTE-n már szép számmal vannak olyan oktatók, akik akár évi 1,5 millió forintot is elveszítenek emiatt, összesen 68 oktató van a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben foglalkoztatva. Ha nem szivattyúzná ki a kormány a pénzt az oktatásból, akkor ez nem így lenne.

A múlt héten sokakhoz eljutott az a kampány, amelyben pedagógusok küldtek be magukról fotókat, megmutatva, hogy mennyi a nettó bérük, és azt is, ki hány évnyi tanulás és gyakorlat után viheti haza ezt az összeget. Három, a kampányban részt vevő tanár azt mesélte nekünk, hogy a megalázóan alacsony bérek miatt szinte „szégyen” tanárnak lenni, csak a hivatástudatuk tartja őket a pályán.

A helyzet a felsőoktatásban sem sokkal jobb, az egyetemi oktatók nemzetközi összehasonlításban aprópénzt visznek haza. Ám van még egy visszásság, amiről beszélnek egyetemi körökben, és most közérdekű adatigénylésekkel meg is bizonyosodtunk róla, hogy okkal:

sok oktatót annak ellenére nem léptetnek elő, hogy megfelelnek az előléptetési kritériumoknak. Ennek nyomán több százezer forinttól esnek el minden évben.
Bárhonnan nézzük, nevetséges az egyetemi tanárok alapbére

2017-ben nagy vitát kavart Demeter Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának azóta már nem elérhető Facebook-posztja, amelyben a többi között azt kifogásolta, hogy egy kezdő Aldi-raktáros többet keres, mint egy egyetemi docens. Demeter kifejtette, hogy bejegyzése nem kizárólag a jelenlegi kormány bírálata, az előzők sem tettek semmit a változásért.

A kutatói bértáblát több mint egy évtized után éppen az Orbán-kormány emelte először, de az egyetemekre hárította a béremelés kigazdálkodását, nem adott hozzá plusz forrást, így az intézményeknek máshonnan kellett spórolniuk (cafeteria, lakhatási támogatás) – azaz amit a kormány az egyik kezével odaadott, a másikkal elvette.

2015 óta 26,8 százalékkal nőtt az egyetemi oktatók bére, azonban egy ELTE-n végzett 2018-as belső felmérés alapján az egyetem munkatársai szerint a legégetőbb probléma továbbra is az maradt, hogy alacsony a fizetés, a munkabér és a teljesítmény nincs arányban, illetve a minőségi munkát nem becsülik meg eléggé...

ITT OLVASHATÓ