Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.08.27.
Megkönnyebbülés és rettegés – ezzel a két címszóval összegzi a Politico című amerikai hírportál európai kiadása a világ legnagyobb fejlett nemzetgazdaságait tömörítő G7 országcsoport tegnap véget ért biarritzi csúcstalálkozóját. Az a tény – vélekedik a Politico –, hogy a következő, 2020-as csúcsot Miamiban rendezik, egyfelől azt jelenti, hogy Donald Trump amerikai elnök mintegy átrajzolja a G7 cégérét, másfelől viszont úgy is lehet értelmezni, hogy a G7-nek legalább sikerült túlélnie Trump első hivatali ciklusát, amely többek reménye szerint egyben az utolsó lehet. Az amerikai portál elismeréssel állapítja meg, hogy a biarritzi csúcs házigazdájának, Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek sikerült kivédenie azokat a konfliktusokat és kudarcokat, amelyek az előző két G7-es csúcsot jellemezték, különösen a tavaly a kanadai Québecben tartott találkozót, illetve az azután egy hónappal megrendezett brüsszeli NATO-csúcsot.
Trump egója
Macron győztesnek mondhatja magát, és ebben nagy szerepet játszott a Politico szerint, hogy gondosan ápolta Trump egóját, megkülönböztetett figyelmességgel kezelte az amerikai elnököt. Személyesen ő várta Trumpot a szállodájában a szombati érkezéskor, és azonnal közös ebédre invitálta, de aztán végig az egész programsorozat alatt szorosan a közelében maradt. A francia államfő vállalt bizonyos kockázatot, amikor a G7-es csúcs helyszínére meghívta az iráni külügyminisztert is, de ezt csak a Trumppal való konzultáció után tette. Az persze, hogy Trump arról áradozott Biarritzban, mennyire jól érzi magát, nem változtat azon, hogy az amerikai elnök álláspontja eltér a többiekétől kereskedelmi ügyekben, a klímapolitikát illetően, az iráni atomalkuval kapcsolatban, illetve Oroszország megítélésében.
Macron győztesnek mondhatja magát, és ebben nagy szerepet játszott a Politico szerint, hogy gondosan ápolta Trump egóját, megkülönböztetett figyelmességgel kezelte az amerikai elnököt. Személyesen ő várta Trumpot a szállodájában a szombati érkezéskor, és azonnal közös ebédre invitálta, de aztán végig az egész programsorozat alatt szorosan a közelében maradt. A francia államfő vállalt bizonyos kockázatot, amikor a G7-es csúcs helyszínére meghívta az iráni külügyminisztert is, de ezt csak a Trumppal való konzultáció után tette. Az persze, hogy Trump arról áradozott Biarritzban, mennyire jól érzi magát, nem változtat azon, hogy az amerikai elnök álláspontja eltér a többiekétől kereskedelmi ügyekben, a klímapolitikát illetően, az iráni atomalkuval kapcsolatban, illetve Oroszország megítélésében.
Visszaengedik Putyint?
Míg a legtöbb G7-es vezető az Ukrajnával szembeni orosz katonai fellépés miatt hevesen ellenzi Moszkva visszafogadását a klubba, addig Trump azt fontolgatja, hogy a Miamiban tartandó jövő évi csúcsra meghívja Vlagyimir Putyint, bár elismeri, lehet, hogy az orosz elnök ezt vissza fogja utasítani, mert nem vendégként, hanem teljes jogú, visszafogadott tagként kívánna csak megjelenni. A záró sajtóértekezleten Trump agyondicsérte Macront, és azt is elárulta, hogy felesége, Melania nagyon kedveli a francia borokat. Arra a riporteri megjegyzésre már nem reagált, hogy korábban a francia bort is említette, mint olyan európai terméket, aminek a behozatali büntetővámmal sújtását megfontolás tárgyává tette.
Boris Johson tartozása
A Politicónak egy másik cikke arról szól, hogy Boris Johnson, az új brit miniszterelnök ugyan nagy zajt csapott, de kevés vizet zavart Biarritzban. Előzetes sajtójelentések szerint azzal a szándékkal érkezett, hogy majd jól megmondja az ott levő uniós tagállami vezetőknek, esze ágában sem lesz kiegyenlíteni az EU-nak azt a közel 40 milliárd fontra rúgó pénzügyi kötelezettséget, amivel az esetlegesen megállapodás nélküli kilépésre készülő Egyesült Királyság még tartozik Brüsszelnek. Uniós tisztségviselők szerint azonban ez a kérdés végül fel sem merült a megbeszéléseken, sem azok oldalvizén...
A Politicónak egy másik cikke arról szól, hogy Boris Johnson, az új brit miniszterelnök ugyan nagy zajt csapott, de kevés vizet zavart Biarritzban. Előzetes sajtójelentések szerint azzal a szándékkal érkezett, hogy majd jól megmondja az ott levő uniós tagállami vezetőknek, esze ágában sem lesz kiegyenlíteni az EU-nak azt a közel 40 milliárd fontra rúgó pénzügyi kötelezettséget, amivel az esetlegesen megállapodás nélküli kilépésre készülő Egyesült Királyság még tartozik Brüsszelnek. Uniós tisztségviselők szerint azonban ez a kérdés végül fel sem merült a megbeszéléseken, sem azok oldalvizén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.