Szerző: CSENGEL KARINA
2019.08.03.
Akár a segítségre szorulók, akár a segítséget nyújtó szakemberek szempontjából vizsgáljuk a helyzetet, mindenhonnan ugyanazt látni: évek óta borzalmas állapotban van a szociális ágazat Magyarországon, valahogy mégsem történik érdemi változás. Az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények ellenére sokan leginkább csak elhivatottságból maradnak a pályán, miközben az a mentálisan és gyakran fizikálisan is megterhelő gondoskodó munka, amit ezek a szakemberek végeznek, nélkülözhetetlen. Ők dolgoznak a hajléktalanellátásban, a család- és gyermekvédelemben, ők ápolnak beteg, idős, sérült embereket és ők próbálják a felszínen tartani társadalmunk legelesettebb tagjait.
Az ágazatot érezhetően sújtja a munkaerőhiány, erről azonban teljesen pontos képet nem kaphatunk, mivel a KSH által (nem tudni, mi alapján) mért adatok szerint 10 százalék alatti a szociális szakemberek hiánya, a szakszervezetek szerint viszont ennél biztosan nagyobb mértékű. A Mércének erről a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke beszélt, akit a dolgozók bérhelyzetéről, kilátásairól és a sztrájk lehetőségéről kérdeztünk.
„Ez kizárt dolog.” – mondta Köves Ferenc a hivatalos hiányszámot illetően. „Bármelyik intézménybe elmegyünk, mindenhol munkaerőhiány van. Lehet, hogy nem 20 százalékos, de mindenhol 10 vagy afölötti.” Szerinte átlagosan 20-25 százalékos munkaerőhiányról beszélhetünk az ágazatban. „Nem jók a munkakörülmények, alacsony a bér, nincs presztízse a szakmának… miért maradjanak? Az elhivatottabbak, vagy a bátortalanabbak maradnak, aki pedig azt gondolja, hogy máshol is tud keresni, és ugyan szereti ezt a szakmát, de nem minden áron, az meg megy tovább” – magyarázza a szakszervezeti vezető.
Ezt támasztja alá, hogy a fluktuáció óriási, a meghirdetett állásokat betöltők jelentős része 1 évnél tovább nem marad egy munkahelyen, ami már most is a szakszerű ellátás biztosításának határait feszegeti. „A kimerült, kiégett, két munkahelyen dolgozó, másfél-két ember munkáját elvégző szakember hibázni fog” – mondja Köves. A kormány ezt a szakma hígításával próbálja enyhíteni, ami hosszú távon inkább csak még több problémát fog okozni. A jogszabályok lazításával ugyanis egyre könnyebb szakképesítés nélkül szociális munkát végezni.
Ma már ott tartunk, hogy bármilyen diplomával lehet szociális munkatársként dolgozni, a hajléktalanellátásban pedig 8 általánossal is bárki dolgozhat szociális segítőként.
Pedig nagyon nem mindegy például, hogy az ápoló-gondozó munkakörökben milyen képzettséggel és tapasztalattal látják el az arra rászorulókat.
A szakma hígításával sokat spórol az állam: az ágazatban dolgozók majdnem 80 százaléka a garantált bérminimumot kapja (ami 2019-ben bruttó 195 ezer forint). Ehhez jön az úgynevezett ágazati pótlék (ez a közszolgálati munkában töltött időtől és a végzettségtől függ), amivel a diplomások már átlépik a garantált bérminimumot, a szakma 70-80 százalékát adó nem diplomás szakemberek bére viszont a pótlékkal együtt sem lépi át. Ha csak az ágazati pótlék nélküli bérüket vesszük, egy középfokú végzettségű szociális szakember nem él addig, hogy átlépje a bére a garantált bérminimumot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.